„Amikor látta az Úr, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön [...], megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében” – olvassuk az özönvíz történeténél. Valóban meg tudja bánni a tetteit?

Naponta érezzük Isten kegyelmét, szeretetét. Ha körbenézek a faluban vagy akár a tágabb környezetemben, áldások sorát látom. Láthatom a napfelkeltét, a napnyugtát, a természet körforgását.... Ennél nagyobb bizonyítékra nincs szükségem Isten létezésére.

Körüljárjuk a prédikációk értékelését célzó szószékcsereprogram első tapasztalatait Erdélyi Gábor egyházmegyei tanácsossal és Hős Csaba lelkipásztorral. A 2022 szeptemberében indult kísérleti programhoz végül tizenhárom református közösség csatlakozott.

Pető-módszerrel igyekszik Isten szeretetét közvetíteni a Szatmári Református Egyházmegye. A Semmelweis-egyetem Pető András Kara és az Egyházmegye együttműködésében 2018-tól van Szatmárnémetiben is lehetőség terápiára e szisztéma segítségével; helyszínét, a konduktorok szállását a helyi gyülekezet adja.

Újszövetségi emberként talán a legnagyobb küzdelmünk elhinni: egyszeri és megismételhetetlen, ezért a teendőnk csupán annyi, hogy Jézusra bízzuk az életünket, aki elé naponként letehetjük a bűneinket – vélekedik Hajdúné Tóth Lívia lovasberényi lelkipásztor. Hangsúlyozza, ha a körülöttünk lévők nem értékelik a teljes odaszánásunkat a szolgálatban, gondolkodjunk el, a helyünkön vagyunk-e.

Célom, hogy a kulturális programok mellett a református életet is minél szélesebb körben megismertessem a cívisváros lakóival – tudatja Ökrös-Kovács Dóra, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség új kommunikációs vezetője.

– A feleségemmel magunk is elhagytuk Kárpátalját néhány hónapra 2022 tavaszán. Kibontakozó tíz év volt mögöttünk az egyházban, az oktatásban a járványig, mégis mindaz, amit áldásként láttunk addig felépülni, a háború kitörésétől teljesen összeomlott. Nehezen dolgoztam fel. Sokat harcoltam miatta imádságban, de Istentől megkaptam a válaszaimat.

Az egészséges Isten-kapcsolatot a gyászban is őszintének véli. Harmincnyolc évesen özvegyült meg három és fél éve. Vallja, az élet túl rövid ahhoz, hogy ne nevess, ne higgy és ne szeress. Rácz Ervin-Lajosnál, a Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség lelkipásztoránál jártunk a partiumi Szatmárnémetiben.

Ha igen, honnan tudjuk, hogy valóban Isten szavát közvetítik? Homoki Gyula úgy véli, Krisztus követésében nem különül el élesen az intézmény a karizmától, a próféta a lelkipásztortól. A Sárospataki Református Hittudományi Egyetem oktatója az elmúlt években az ó- és újszövetségi, illetve az ókeresztyén próféták életét, sorsuk történelmi összefüggéseit tanulmányozta.

Idővel mintha visszafordíthatatlanná válna a helyzet, egyik fél sem akar lépni, és rögzül az életvitel. Családi szimbiózis alakul ki, például amikor a harmincas férfi együtt lakik az édesanyjával, ebben az egyensúlyban érzik biztonságban magukat. Ez több okból sem jó. Orsolics Zoltán Zénó segítő szakember szerint ha szülőként az a célunk, hogy a gyermekeink önálló felnőttekké váljanak, készítsük fel őket erre.

Az új tanévben a korábbi esztendők megszokásait kell átültetni a mindennapokba és a megjelenő jogszabályok, a változó tanulógenerációk is új feladatot adnak – mondja a miskolci Jókai Mór református iskola és óvoda igazgatója, Gólya Zoltán.

A Protestáns Sokadalom három helyszínen fogadja az érdeklődőket a budai Várban: a Kapisztrán téren színpadi előadások, egyházi és civil résztvevők teremtik meg a vásári forgatagot. A Bécsi kapu téri evangélikus templomban a szervező felekezetek kórustalálkozója és orgonamaratonja, a Magyar Nemzeti Levéltárban beszélgetések, időszakos kiállítás hívogat.

– A gyermekeim konfirmációi előkészítője miatt elkezdtünk vasárnaponként istentiszteletre járni, csatlakoztam az Alapok nevű kurzushoz, ahol világossá vált, hogy a hit hallásból van, ezért ahhoz, hogy megértsük az Úr szavát, hallgatnunk kell az ő Igéjét és annak magyarázatát, továbbá az is, hogy Isten nem csak egy személy, hanem Szentháromság, és Jézus Krisztus feláldozta önmagát értem, hogy megszabadítson.

Játszani jó, főleg azzal, akit szeretünk – persze hívhatjuk kapcsolatmélyítő beszélgetésnek is… Egyszerre adnak lehetőséget a kártyák a komolyságra és a vidámságra. A piros oldalon egy-egy kérdést, hátoldalán randiötleteket olvashatunk, amelyek közül kiválaszthatjuk az éppen hangulatunknak megfelelőt vagy akár a komfortzónánkból kimozdító lehetőséget.

Lehetünk meg tehetünk, de az Úr álmában is eleget ad annak, akit szeret. Sipos Géza, a Sámuel Alapítvány elnöké vallja ezt a gondolatot. Riportunkban arra keressük a választ, Isten hogyan formálja azt az embert, akit gyermekmentő feladattal bíz meg. Egy biztos, elvégezte benne, hogy a lehetetlen helyzetekben merjen a vízre lépni.

A terméketlen évek önismeretet hoztak az édesanyának. A házaspárnak azóta négy gyermeke született: Jonatán, Márta, Mátyás és Ákos. A feleség tanítónőként öt éve indított magyar nyelvű elemi tagozatot a településen. Erre talán magyarázat lehet, hogy a magyar és vegyes nemzetiségű családok egy része külföldre vándorolt – a háború kitörése után – az amúgy is túlnyomó többségében ukrán településről.

A felvidéki presbiter ma már teljes életet él, miértjeire megkapta Isten válaszait. Némelyek a szenvedések után Istenhez érkeznek haza. Mi pedig családtagként, barátként nem tehetünk mást, kísérjük őket ezen az úton. Ne feledjük, az Úr nem vár többet, mint amit nyújtani tudunk a szeretteinknek. Olykor elég, hogy simogatjuk a kezüket.

Ibolya azért csatlakozott az országos imalánchoz, mert meghatározónak látja az imaközösséget Istennel és a lelki testvérekkel. – Örülünk, hogy együtt vagyunk, még ha ezt szavakkal nem fejezzük is ki, érezhető mindannyiunkon. Bár az ember egyedül fesztelenebbül beszélget Istennel, a Szentlélek kimunkálhatja, hogy felszabaduljunk a közösségben, bensőségesebb témákat érintsünk.

Vágytam egy őszinte keresztyén női barátságra, a szívem mélyén szerettem volna, hogy ő előrébb járjon a hitben, korban, és időközönként találkozva közösen imádkozhassunk. Latolgattam, de nem tudtam elképzelni, hogyan teljesíthetné be Isten a kérésemet – eleveníti fel Ági.

Mihály úgy véli, sokan küzdenek hasonló problémával titokban, hiszen az internet általában számos erotikus tartalmat kínál, amelyek még nem sorolhatók a pornográfia kategóriájába, de már arra csábítják a szemet. – A lelki megerősödésem egyik mozzanata volt, amikor a hozzám legközelebb állók előtt, akiktől a legfájdalmasabban esne, ha elfordulnának tőlem, bizonyságot tettem – osztotta meg lapunkkal.

– Összebújunk a kisfiaimmal, úgy mondjuk el az imádságokat, ilyenkor érzem magunkat a legközelebb az Úrhoz. Tőle kaptam azt a sugallatot, hogy két nevet is adjunk az első fiunknak. Szerettem volna, ha az egyik kapcsolódna a sajátom jelentéséhez: Isten ajándéka. Végül mindhármuknak két nevet választottunk, amelyekből egy Isten ajándékát vagy gyermekét jelenti.

A fizikai út lelki utat segíthet bejárni a „Zarándokúton Istennel, önmagunkkal” nevű alkalom résztvevőinek. – Az esemény lehetőséget teremt arra, hogy testünk és lelkünk együtt mozduljon, Isten ösvényei a szívünkben és a lábunk alatt is kirajzolódjanak. Zarándoklat az egész életünk – vallja Lenkeyné Teleki Mária lelkipásztor.

A hirdetések attól hatnak ránk, hogy számtalanszor megismétlődnek, információmorzsaként beszivárognak a tudatalattinkba, ezért érezzük úgy a boltban, hogy kedvünk támadt egy fogyasztási cikkhez – magyarázza Simay Attila Endre. Szerinte a reformátusságot a közösség fontosságával és a keresztyénség kétezer éves múltjával is reklámozhatjuk.

Én úgy éreztem, Isten nem akarhatja, hogy két hívő ember a reformátussága és a katolikussága miatt bontsa fel a kapcsolatát – mondja a református Jánossy Gergely felesége, a katolikus Sára. A házaspár a mindennapokban is megéli: a lelki egység nem felekezeti kérdés.

Szép sikereket értek el a református iskolák növendékei a 12. Ökumenikus Diákfilmszemlén. – Az egyik mű szíven ütött. Nagyszerű, hogy egy fiatal érzelmekre hatni tudó filmet készít: nagy bátorságra van szüksége ahhoz kamaszként, hogy meg merje mutatni az érzéseit – nyilatkozta az egyik zsűritag.

Egy életet biztosan megmentett az öngyilkosságtól Kunhegyes nyugdíjba vonuló vezető lelkipásztora. Nagy Kálmán úgy látja, már ezért megérte fölvenni a palástot.

Elsőként, 2021-ben kapta meg a családbarát múzeum címet a hasonló egyházi intézmények sorában a pápai Pannonia Reformata Múzeum. Vezetője, Halászné Kapcsándi Szilvia utalt rá: a név kötelez, arra törekszenek, programjaikkal a családokat is elérjék.

A meztelenség, amelyről az édenkerti jelenetben olvasunk, szimbolikus kifejezése annak a nyíltságnak és intimitásnak, amelyet Isten a házasok számára készített – mondja Szabó László lelkipásztor. Vele és biológus feleségével, Meltzer Kingával párhuzamba állítjuk az Éden kertjebeli és a jelen időket, és beszélgetünk egyebek között „a tiltott fa gyümölcséről”.

Isten mindent meghazudtolt, amit az orvostudomány a jövőmről jelzett. Nem szedtem gyógyszert, nem jártam terápiára, egyértelmű volt, hogy minél inkább az Úrra hagyatkozom, őrá figyelek, annál inkább eltűnnek a pszichés problémáim – tudatja Pintér Szilvia.

– Ha mint espereshez fordulnak hozzám a kollégák, szeretném, ha tapasztalnák – még ha nem tudom is azonnal orvosolni a problémájukat –, törődőm velük, szeretettel fordulok feléjük, hiszen minden gyülekezet rendkívül fontos a számomra. Remélem, ezt éreztetni is tudom velük.

A ruházat nyelvrendszer, számos információt hordoz. Ma már társadalmunk és az emberek sokrétűsége miatt nincsenek behatárolt divatirányzatok – állítja Illéssy Lenke designer, aki valaha lelkipásztornak készült. Divatról, nőiességről, önismeretről és Isten bátorító szeretetéről beszélgettünk vele.

A pasztorálpszichológia hétköznapiságában, spirituális, érzelmi egységében közelíti meg a személyt. Ránk melyik személyiségtípus a legjellemzőbb? Van jelentősége, hogy férfi vagy női lelkigondozóhoz fordulunk? Egyebek közt erről kérdeztük Bakk-Miklósi Kinga pszichoterapeutát és Hézser Gábor református lelkészt, pasztorálpszichológust.

Kötelességünk vállalni keresztyénként a donorságot halálunkban? – tesszük fel a kérdést Sándor Balázs lelkipásztornak, aki maga is megélte a donációt. A sugalmazott állítást azonnal elutasítja. – Kötelezettség nincs! A történelmi egyházak csupán ajánlják, aki teheti, ne zárkózzon el előle – hangsúlyozza.

Nemzetközi együttműködésünk jelentősége: a több donor és recipiens között sokkal jobb egyezéseket találhatunk. Az Európa nyolc országára kiterjedő hálózatnak tizenegyedik éve vagyunk teljes jogú tagjai. A csatlakozással jelentősen javult a magyar betegek szervhez jutási esélye – tudatja Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója.

Lehajlással, odafigyeléssel, szelídséggel és az emberi lélek megértésével lehet a Krisztushoz vágyó embereket az anyaszentegyházba visszahívni – hangsúlyozza Gergelyfi György emődi lelkipásztor. Tanúsítva: az a gyülekezet, ahol kevés az igei szolgálattevő és így az alkalom, lelkigondozással épülhet.

Tapasztalom Jézus jelenlétét, segít megőrizni a nyugalmamat, amikor a tanuló például lefullad a járművel, vagy nem sikerül elindulnia. Még nem kerültem veszélyes helyzetbe, igaz, akkor sem veszem fel a kesztyűt, amikor mások párharcba kezdenek az úttesten. Jézus így az apró lépésekben, láthatatlanul van velem – fejtegeti Tóth Béla járművezető-oktató, aki negyvenöt éve kapott jogosítványt.

A csoda értelmezhető természetfeletti eseményként vagy láthatatlan, de természetes folyamatként. Isten viszont arra vágyik, higgyünk benne, ne csupán észbeli meggyőződésből kapcsolódjunk hozzá. – Édes Árpádot, a Pestszentimrei Református Egyházközség lelkipásztorát arról is kérdeztük, a csodák hogyan hatnak hitünkre.

Jézus a nőket is tanítja, elfogadja a szolgálatukat, megajándékozza őket bűnbocsátó szeretetével. Isten a tízparancsolatban nemcsak az apa tiszteletét, hanem az anyákét is kéri. – Csillag Virág szokolyai lelkészfeleséggel, óvodapedagógussal beszélgettünk.

A Határaink a párkeresésben kötet írói arra bátorítanak, ne kosarazzunk ki egy személyt azért, mert első pillantásra nem az esetünk, viszont óvatosságra intenek: tudjuk megkülönböztetni az elviselhető és a súlyos jellemhibáikat. Az elhamarkodott szakítás nem a legjobb előkészület a házasságra. A randizásban fejlődik az ember személyisége, sőt célja, hogy kifejlődjön bennünk a szeretet.

– Nemcsak maga a tevékenység hozhat változást, hanem a játék érzelemvilága is. Az érzéseink nagyban meghatározzák a napunkat, a cselekedeteinket, ezért is tudja a játék az életminőségünket javítani. Szerezhetünk általa önismeretet, megélhetjük az együtt tevékenykedés örömét.

Különleges, hogy miközben csupán az Úr nevének kiejtése is nagy ajándék, aközben Jézuson keresztül ismerhetjük őt, és olyan bensőséges kapcsolat alakulhat ki közöttünk, amelyben alkudozhatunk, ahogy erre látunk is példákat a Szentírásban – hívja fel a figyelmet Bacskai Bálint lelkipásztor, a józsefvárosi gyülekezet vezetője.

Sipos Előd Zoltán lelkipásztor és felesége, Márta szerint sokat segít az anyós, após megértésében, ha ismerjük életük történetét. – Segít kihúzni a kialakuló konfliktus méregfogát, ha átgondoljuk: más generációba tartoznak, más tapasztalataik vannak, mint nekünk – magyarázza. Hogy a nagyszülők miképp reagálnak helyzetekre, abban is gyökerezik, maguk mit éltek át menyként, vőként.

Fontos szabály: találjuk vonzónak a másik felet! Nem elég, hogy kedves, megbízható, biztonságot teremtő. Legyen az, akire mindig vágytam, akinek a közelsége hatással van rám, felvillanyoz a jelenléte! Ez a fajta szerelem lesz a későbbi házasság aranytartalékának egyik mozgatórugója – állítja Szőke Etelka család- és párterapeuta.

Tökéletlenek, de vállalják a felelősséget, lehetnének jobb lelki vezetők, ám mindennap imádkoznak értünk. Szeretnek bennünket, jól is, rosszul is – de hát ezt tesszük mi is, feleségek. Szent Ágoston híres mondása ez: szeress, és tégy, amit akarsz. Elsőre olyan felszabadító a gondolat, hogy mindent megtehetek…. pedig ez a felszólítás finom határokat is szab.

A házaspár, Zsófia és István közösen hordják ki a vasárnapi igehirdetések leiratát azoknak, akik nem tudják személyesen meghallgatni a templomban. István, mielőtt elsiet a férfiak bibliaórájára, a legkedvesebb Igéjét idézi: – „Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk”.

Pál apostol rómabeliekhez írt levele szerint az ember a Teremtő helyett a teremtményt kezdte el imádni, ezért nem veszi észre, hogy a teremtett világ Isten dicsőségét hirdeti. Eltévesztettük az irányt, eltorzult a valóságérzékelésünk, ezek következménye a bűn – emlékeztet Czentnár Simon lelkipásztor.

A testi betegségből adódó, a hozzá társuló pszichés megbetegedésünket Jézus mindig meg akarja és tudja gyógyítani – vallja Sápi Zoltán orvos. – Az emberi élet utolsó állomása a földön a halál, amelyet, ha Isten gyermekei vagyunk, az örök élet, ha nem, az örök kárhozat követ.

Az idősek már nem szépítik a múltat. Bojtor István nyugalmazott lelkipásztornál és feleségénél jártunk Hajdúszoboszlón, hogy felevenítsünk néhány, lényükbe égett emléket. A házaspárnak eddig húsz könyve jelent meg. Most is nagy munkán vannak túl, nemrég fejezték be a Csak kegyelem című kötetüket.

Ki hallott még olyasmiről, hogy a prédikációírásba beleszóljon a gyülekezet? Hát a dunaújvárosi reformátusok – méghozzá Czeglédi Péter Pál vezető lelkipásztor kérésére tesznek így. Akkor lehet hatásos a bizonyságtételünk, ha a bennünk lévő hitet közérthetően osztjuk meg, ezért is jó gyakorolni – magyarázza a lelkész.

A Nagylétai Református Egyházközség meghatározó csoportjai a presbitérium, az énekkar, a kisgyermekes családok köre és a nappali klub. A helyi reformátusok együtt járnak el nyaralni, számos európai országba látogattak el. Az utazások családiasabbá formálták a közösséget. Naponta több mint háromszáz létavértesi lakosnak segítenek – tudjuk meg Hadházi Tamás lelkipásztortól.

– Nem csak idősebb testvérek térnek be, középkorúak is, és az idegenek többnyire szintén lelki békét keresnek, ha kimondatlanul is. A lelkészi hivatal igyekszik különbözni az állami hivataltól, értékrendjében és lelkületében az a legfontosabb, hogy a hozzánk betérőnek ne csak a fizikai, hanem a lelki szükségletét is betöltsük.

Milyen ember lehetett egyházunk hittételeinek megalkotója? A kérdést Cs. Szabó Sándor vallástanár ebben az évben megjelent könyve válaszolja meg. Jól szemlélteti a jogász és a teológus ötvözetét, Kálvin nem kivételezett senkivel, ahogy haladtak az évek, sok barátja halt meg vagy vált ellenségévé. A rengeteg izgalommal és teológiával fűszerezett életrajzi regény a Szervét-ügyet sem kerüli meg.

Nem elég, hogy igazam van, meg Bibliám, ha arra használom, hogy a másikat fejbe vágjam vele. Ettől nemhogy kedvet nem kap a kapcsolatra, hanem elkerül, mivel rosszul érzi magát a közelemben. Kezeljem partnerként! – int Horváth Ádám gyülekezetvezető. Hangsúlyozza, tudni kell megkülönböztetni, mikor fogadjunk el és mikor adjunk.

Amikor rivalizálunk, a középpontban az egónk van, viszont ha teret adunk a másik életének, elkezdhet feloldódni a feszültség. Ez általában hosszú folyamat – fejtegeti Maksai Attila lelkipásztor. Szerinte a világi dicsőség utáni sóvárgás kicsit olyan, mint a kábítószer-fogyasztás: azonnal kell az adag.

A család papjaként a lelkiekért enyém az elsőrendű felelősség. Isten rajtam kéri számon a feleségem, gyermekeim testi, lelki, szellemi, hitbeli állapotát, hogy utóbbiakat milyen istenképpel indítom útnak. Ez nem csak áldott teher, lehetőség is – vallja Sebestyén Győző lelkész.

Részünkké válik a megélt veszteség. A gyermek, a szülő, a házastárs elvesztése, a halál visszafordíthatatlan esemény, lehetetlen meg nem történtté tenni, átírja az ember elképzelt forgatókönyvét, és így kell továbbmenni – mondja Lenkeyné Teleki Mária gyászkísérő.

Gödör Zita és István élete Istenben lelt közös alapra, így vállaltak hat gyermeket. Mindketten a Bibliai Házassággondozó Szolgálat munkatársai, a Gárdonyi Református Egyházközség tagjai. Úgy vélik, bárhogyan igyekezhetnek megteremteni saját és gyermekeik biztonságát, az igazi oltalom csakis Isten jelenlétén múlik.

– A Kárpát-medencében, és ez részben Észak-Amerikára is érvényes, ha a református család nem illeszkedik be egy gyülekezetbe, átjár a szomszédosba. Itt ezt nem lehet megtenni, magyar gyülekezet száz, de akár ezer kilométeren belül csak egy van – sorolja Péterffy Kund, a sydney-i református gyülekezet lelkipásztora. Azt vallja, életünkkel kell prédikálnunk, nem a szánkkal.

Krisztus velünk van. Ez határozza meg a szolgálatomat, a legkedvesebb Igém ez, Máté evangéliumából: „…veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Jézus ezt akkor ígérte nekünk, mielőtt elment a világból az Atyához. Rengetegszer éltem meg ennek a valóságát – vallja Právetz Anikó szóládi lelkipásztor.

A házaspárok a stresszes életmód miatt kevesebbet vannak együtt, ezért is hangsúlyos a minőség. Ezt akadályozza az információhiány, nem tudják, hogyan szerezhetnének minőségi örömöt a másiknak, mit szeretne, hogyan szeretné a másik. Ennek az eredményeként sem mennyiségileg, sem minőségileg nem elegendő és kielégítő a szexuális élet – magyarázza Komjáthy Károly házassággondozó.

Csak akkor működött harmonikusan a családi életünk, ha közeledtem Istenhez – tudatja Szabó-Nemeskéri Borbála. Szervezetében huszonhat évesen diagnosztizáltak gyógyíthatatlan betegséget, szklerózis multiplexet. Tudta, hogy élete legmélyebb pontján a hite fogja átsegíteni.

Mindannyian a személyiségünkkel dolgozunk, kevés csupán módszerekkel nevelni, tanítani – vallja Hajdúné Tóth Lívia lelkész, hitoktató. Templomban bújócskázik a gyerekekkel, csak hogy otthonosabbá tegye Isten hajlékát a hittanosok számára. Úgy véli, nem kell félni a kalandos tanítástól, a legjobb fegyelmezési módszer az érdekes előadás.

A háború után gazdasági, politikai, lelki traumával küzdöttek az emberek. A társadalom számtalan választ fogalmazott meg a kérdéseikre, a cserkészetnek is megvolt a felelete: a fiúk életét jó irányba állítani. A cserkészet keretet adott az otthontalan félárvák életének, az őrsi közösségben megtalálhatták a helyüket, identitásukat – magyarázza Szász Lajos történész.

Elsődleges célom, hogy az iskolamisszió beszédtéma legyen a gyülekezetekben, az egyház vezetőségében, az iskolákban. Legyen egyértelmű a cél és az ahhoz vezető út – magyarázza Szabó Elődné Melinda, a Tatai Református Gimnázium lelkésze. Arról is beszélgettünk vele, mit és mikor dolgozik az iskolalelkész, ha a tanár tanít, a diák tanul.

Piknikkel segíti a kapcsolatépítést a Református Szeretetszolgálat. – Ha a szolgálattevők között barátságok szövődnek, az segít helytállni a mindennapok szolgálatában is – vallja Czibere Károly főigazgató.

Tanulom, hogy Isten szuverén úr, adhat ajándékot tíz napra, három évre vagy hatvanra, ezt nem szabhatom meg neki. Nem követelhetek és nem kérhetek számon tőle semmit, de lehetek hálás az életemért – mondja Záborszkyné Szász Lídia Dóra. Negyvenhat évesen ismerte meg a férjét, négy évre rá eltemette. Gyászára gyógyulást Istentől vár.

A kritika feldolgozása sohasem egyéni feladat, az Újszövetség közösségben gondolkozik, mi pedig túlságosan individuálisan. Legyenek barátok, lelki testvérek körülöttünk, akik segítenek helyre tenni az elhangzottakat, jól ismernek, tudják, hogy helytálló volt-e a vélemény, miben kellene változtatnunk, mit engedjünk el a fülünk mellett, és ebben segítenek is – mondja Pataki András Dávid budapest-fasori lelkipásztor, egyetemi oktató.

Amikor a krisztusi indulat határozza meg a cselekvésünket, a szavunkat, az összetartozásunkat, azt nevezem minőségi hitnek. Ha ez nincs meg, lehetnek hangzatos mennyiségi mutatók, jól menő intézmény, szép templom, csorbul a minőségi gyülekezeti lét. A minőség a szívben dől el, a lelkület táplálja – vallja Fekete Károly tiszántúli püspök.

Az individualizmus sokféle társadalmi dimenzióban zajló folyamatra magyarázatként szolgálhat, így a vallási változások kapcsán is. Miközben az intézményhez kötődő, felekezeti hovatartozás csökken, az Istenben hívők száma nő – tudatja Duráczky Bálint szociológus.

A prédikáció meghallgatása folyamatos figyelmet igényel, ezt segítheti a muzsika. A terjedelmes lekciónál is könnyebb lenne a testvérek koncentrációját fenntartani egy-egy percnyi zenei szünettel – mondja Marczi Ernő kántor-karnagy. Úgy véli, a nyitott kérdésekkel olykor nagyobb hatást érünk el, mint a megválaszoltakkal, a zenében is.

Az élet kérdéseire adott elméleti keresztyén válaszaink a krízisben válnak kézzelfoghatóvá – vélekedik Prikler György vállalkozó, tanár, kenutúra-vezető. Felesége, Ágnes pedagógus, az öniróniát Isten ajándékának véli. A Szeged-Újszegedi és a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Egyházközség tagjait a Szigetközben látogattuk meg.

– Az Istenből fakadó békesség és nyugalom nagy ajándék és gazdagság – vallja Tóth-Imre Zita. Vidéki lelkész szeretett volna lenni, így is lett. A jogászképzés és a budapesti teológia után egy nyolcszáz lelkes, elöregedő falucskában helyezkedett el. Ambiciózus személyiség, de „isteni mércével” és nyomógombos telefonnal. A dunaszentbenedeki lelkipásztor úgy véli, nőként gondoskodásra teremtetett.

Elfogadható, hogy a lelkész háttérinformáció-gyűjtés folyamán MI-t használjon, de az nem, hogy a gépre bízzuk a megírást, az még kevésbé, hogy az mondja el a prédikációt. Az igehirdetés abban különbözik a fölolvasástól vagy szövegismertetéstől, hogy megnyilvánul benne és általa a Szentlélek – vallja Ballagi Áron, a Széchenyi-egyetem docense.

Hiszem, Krisztus megerősít bennünket azért, hogy azt a fényt, tetet, amelyet tőle kapunk, továbbadhassuk embertársainknak. Egykori konfirmációs Igém üzenete, mely szerint nincsenek véletlenek, sokszor átsegített a nehézségeken – vallja Sisakné Páll Klára, a szentgotthárdi gyülekezet lelkipásztora. A helyi reformátusok a kilencvenes évekig dohos pincében gyűltek össze, ma nekik van az egyik legkülönlegesebb templomuk a Dunántúlon.

Felvetjük, hogyan imádkozzunk orvoshoz menet. Konz-Kovács Noémi gyermekorvos úgy véli, betegen így gondolkozna: – „Rád bízom magam, Uram!” Hiszen ő a főrendező. – Többször megélte, mit jelent imával győzni a halál felett. Mindennap azzal a vággyal indul munkába, hogy Istennek szolgáljon.

A Szentírás kétféle paráznaságot hangsúlyoz: a házasságtörést és tágabb értelemben a szakrálisat, amikor a nép más isteneknek hódol, és azokat imádja. A két értelmezés összefügg, akinek nincs élő szövetséges Istene, az kevésbé tud önmaga is hűséges szövetséges társ lenni. Szarka Miklós pasztorálpszichológus szerint a házasság attól hiteles intézménye Istennek, hogy ő hűséges hozzánk.

A kárpátaljai Pulzus Rádió keresztyén magyar értékeket közvetít közszolgálati, mégis kicsit kereskedelmi jelleggel. Az alapító gyülekezet elsődleges célja Isten Igéjével elérni mindazokat, akik református adóra nem kapcsolnának. A médium tizedik születésnapját ünnepli.

Megnyitja előttünk nemcsak budapesti házának, de élete mélységeinek ajtaját is. Hajdú Csabáné Katalin azokhoz a szülőkhöz tartozik, akik értelmi fogyatékos gyermekükkel a nehezebb utat választották: az együttélést. Vezérigéje az ézsaiási biztatás: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!”

– A negyedik generációnak ez már csupán történelem, néha nem is értik, miért van bennük félelem, ha átmennek a túlsó partra. Szoros kapcsolat alakult ki a Duna két partján élő reformátusok között – állítja Nemes Andrásné presbiter a komáromi gyülekezetről készült riportban.

A hirtelen jött tájékozottság mellett elképesztő mértékű a tájékozatlanság abban, hogyan működik a testünk, mi is a szexualitás – mondja Sárközi Andrea. A református szexuálpedagógiai szakembert egyebek között a szexuális intelligencia alapjairól és arról is kérdeztük, hol kezdődik a szexuális bántalmazás fogalomköre.

– Érdemes megújulni, visszatérni a Szentírás alapjaira. Ez mindenben igaz – mondja Somogyi Péter lelkipásztor. Úgy véli, a presbiterek példaértékű viszonyulása jelentősen segítené a gyülekezetek továbblépését, kibontakozását. A dunamelléki lelkészi főjegyzőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a presbiteri szolgálat kerülhet a középpontba a lelkipásztori hivatás éve után.

– A lelkészi szolgálat évei során egyre inkább kirajzolódik számomra a hűség fontossága – vallja Németh Judit református lelkipásztor. Harmincöt éve szolgál a Salgótarjánban és a szórványban élő református családok, néhány tagú közösségek között. Három felnőtt gyermek édesanyja. Tavaly Dobos Károly-díjat vehetett át.

Titkolt gyásznak is nevezik a posztabortusz-szindrómát, a terhességmegszakítás után fellépő lelki hatást, amely akár több évtized elteltével is jelentkezhet. Az érintettek legkevésbé egyházi személytől várnak segítséget érzéseik feldolgozásában. Lelkigondozói tapasztalatairól Szarka Miklós lelkipásztort, pasztorálpszichológust kérdeztük.

A presbiter nem egy „valahányadik fokon” levő munkatárs. Pál, János és Péter az apostoli szolgálattal teszi egyenlővé az elhívást – tudatja Gaál Sándor. Az esperes-lelkipásztor úgy véli, a presbiter két lényeges kritériuma: először is keresztyén legyen, és utána szolgálattevő példakép.

A cigány kultúra elemei, a tánc, a zene, a színvilág, a szimbólumok, a festészet, az irodalom – a költészet – a többségi társadalom előtt többnyire ismeretlenek, utóbbiak a vándorló cigányság között szájhagyomány útján terjedtek – magyarázza Maszlag Fanni szociológus. Úgy véli, a vallás és a kultúra a cigány identitás megtartó dimenziói a legfiatalabb generáció körében.

Az egészségügyi centrumban egyedül dolgoztam orvosként, a könnyebb állapotú betegeket felcserek látták el, hozzám a súlyosabb esetek kerültek. Százezer ember tartozott a körzetünkhöz. Az állandó túlterheltség miatt megesett, este, imádkozás közben aludtam el – tekint vissza Keszi Krisztina tizenkét évi zambiai orvos-misszionáriusi szolgálatára.

A személyes névmások relációkat írnak le. Az egymás közötti viszonyunkat a nyelvvel határozzuk meg. Fontosnak látta az elején közölni, hogyan tekint ránk. A „te” az „ő”-höz képest közelebb van az „én”-hez. Bensőséges, közvetlen, nyílt, személyes kapcsolatra utal, amíg az „ő” távolságot jelent – magyarázza Veres Sándor identitáskutató, pszichológus, teológus, aki huszonöt évet szolgált a Bibliai Házassággondozó Szolgálatban. Aktív lelkigondozó.

A krisztusit még akkor is betöltheti belső boldogság, ha gyászol. „Nevetés közben is fájhat a szív…” – olvassuk A példabeszédek könyvében, de a másik oldal is igaz lehet: sírunk, a lelkünk mélyén mégis boldogok vagyunk, mivel az Úrhoz kötődő kapcsolatunk öröme tölt be – magyarázza Földvári Tibor pasaréti lelkipásztor.

Hogy milyen király vonul be virágvasárnap, az nem kérdés, az viszont igen, meglátjuk-e, hogy nem lovon, hanem szamáron érkezik. Fodor Ferenc lelkipásztor, teológiai tanár szerint Jézus mindig kellő időben jön, nem késve és nem túl korán.

A jó újság olyan, mint maga az élet. Márpedig abban is van konfliktus, feszültség, probléma, dráma. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor nem sajtóról, hanem fizetett vagy fizetetlen hirdetésről beszélünk – vallja Ablonczy Bálint, a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia műhelyvezetője.

– A szél gyönyörű dallamokat susog még ezekkel a száraz vesszőkel is. Az Úr csodálatosnak teremtette a természetet, csak sajnos elmegyünk mellette – magyarázza Skripeczky Bertalanné zongoratanár, aki szerint az Úristen nem válogat abban, hova adja a tehetséget.

Isten úgy teremtett meg bennünket, hogy fejlesszük magunkat, a környezetünket, ránk bízta a világot, és ebben a technológiai elmélyülést is – hangsúlyozza Bedekovics Péter lelkipásztor, a Károli-egyetem oktatója.

Maga Jézus Krisztus jelenti ki: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.” Ebből kiindulva sokan gondolják: aki lelkigondozói segítséget vagy pszichológiai támogatást kér, az gyenge és beteg – magyarázza Taracköziné Nemes Mónika lelkipásztor, pasztorálpszichológus.

Teológushallgatóival 2012 óta szervez irodalmi kávéházakat Bölcsföldi András. Hármas céljuk: az irodalom terjesztése, megszerettetése, megélése. – A sikerült alkalmak után szoktam mondani: ma is győzött az irodalom. A versekben, novellákban valamiképpen mindig jelen van Isten, vagy a vágyakozás rá – vallja a Károli-egyetem spirituálisa.

– A gyermekek tartanak frissen – hangsúlyozza Kissné Berencsi Mária hitoktató. A lelkesedést az új kis arcok, egyedi személyiségek tartják benne. Sokféle családi történettel találkozik. – Nem tudni, hogy könnyen járható vagy szenvedésektől terhes úton indítja-e el Isten a hittanosokat, de az ő szerető atyai kezében van az életük – vallja.

A segítségnyújtás az egész életét végigkíséri Závodi Emesének: korábban gyermek-istentiszteleteket tartott önkéntesen, folyamatosan végez lelkigondozói szolgálatot. Másfél ezer fiatal önkénteskedésében segített már. Huszonöt évet szolgált az Önkéntes Diakóniai Év programirodájának vezetőjeként, tavaly gyülekezeti lelkész lett. Úgy véli, az önkéntes év nemcsak életeket formál, az anyaszentegyházat is építi.

Ha lenne a mai társadalomban szerepe a böjtnek, akkor az a lecsendesedés, az Istenre koncentrálás, a hozzá való megérkezés előkészítése lenne. Rengeteg olyan böjt van az életünkben, amelyet nem mi választottunk magunknak, hanem Istentől kaptuk őket. Ezeket szabad úgy megélni, hogy ő jobban tudja, mint ahogy én akarom vagy tudom.

A szeretetszolgálattól elsőként heten indultak a földrengés sújtotta Törökországba. Pénteken tizenkét tagú küldöttség és egy kutya érkezett hozzájuk erősítésként. Öt túlélő megmentéséhez járultak hozzá. Mindennap új területeket vizsgáltak át, a török hatósággal és a katasztrófavédelemmel dolgoztak együtt. – Megbecsültek bennünket, nagy tisztelet övezte a magyar csapatok munkáját – tudatja Juhász Márton, a csoport operatív vezetője, a szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója.

Ahogy a Bethesdában a gyógytornászoknak általában, Békés Tímeának sincs napi rutinja a kórházban, a reggeli vizit és megbeszélések után mindennap más osztályon kezdi a munkát. Hozzá az intenzív áll a legközelebb. Profi modellként Milánóban is dolgozott korábban. Mindig mosolyog, rajong a szakmájáért és a gyerekekért: kitűnő párosítás a Bethesda-kórház gyógytornászaként.

A Bárka táborban az élménypedagógiai program és a lelki tartalom mellett a gyermekek testi és mentális egészséggel kapcsolatos ismereteit is bővítik. Nagy Krisztina projektmenedzsert online kampányukról kérdeztük.

A keresztyén művészet a szívben történő folyamatokat jelenti. A lélekben zajló változásokat, akár a legszakrálisabbat is: megbizonyosodik arról az ember, hogy Krisztusé. Így természetesen nem lehet programszerűen alkotni – állítja Hadházi Balázs szobrászművész.

Ha nem követjük az Isten által kijelölt utat a házasságban, és a saját értelmünkre támaszkodva próbáljuk megoldani a problémáinkat, csődbe jut a kapcsolat – vallja Nemeskéri Pál. A Bibliai Házassággondozó Szolgálat vezetőjével az idei házasság hetéről beszélgettünk, amelynek a mottója: „szeretetbe kapaszkodva”.

Ki állítja meg a természet kizsákmányolását? Van-e visszaút? Ugyanolyan kedves-e Istennek a víziló, mint az ember? Hogyan áll az egyház az ökoszemlélettel? Klímahiszti a teremtésvédelem? E kérdésekre (is) keresi a választ a februári Szólj be a papnak! című vitaest Budapesten. Kocsis Áron hajdúnánási lelkipásztort kérdeztük.

Semmilyen különleges, tudományos munkám nincs. Csupán a hétköznapi feladataimat végzem szívvel-lélekkel, de jólesik, hogy ezt mások észreveszik. Talán az a titok, hogy szeretek a Bethesdában dolgozni, a szülőkkel kommunikálni, a gyerekekkel foglalkozni. Másképpen nem is tudom elképzelni ezt a munkát, csak teljes odaadással – vallja Putz Réka gyermekgyógyász szakorvosjelölt, aki elsőként vehette át a Dizseri Tamás-díj ifjúsági tagozatának díját.

A Raoul Wallenberg Egyesület, a legrégebben működő kisebbségi emberi jogi egyesületek egyike 15. alkalommal ismerte el a hátrányos helyzetben élők érdekében dolgozó civilek munkáját. Raoul Wallenberg svéd diplomata húszezer ember életét mentette meg 1944–45 között. A róla elnevezett díjban reformátusok is részesültek: Szabó Gábor nagykőrösi lelkész és Tóth László, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának tanára.

Ahogyan Jézus mondja: „Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig?” Ezért az önfenntartás vagy a céladakozás gyülekezeti ügy. Hosszas missziói tervezgetésekkel válnak világossá a prioritások – tudatja Nyilas Zoltán északpesti esperes. A gyülekezeti költségvetésről beszélgettünk vele.

„Egység – Egy test”. Ez a mottója az idei Ifivezető-képző Konferenciának. A résztvevő keresztény fiatalok különböző előadásokon tanulhatják meg, hogyan lehet jól vezetni egy-egy ificsoportot. Savanya Csengével, a képzés egyik felelősével beszélgettünk. A hétvége bemutatása mellett arra is kitért, az elmúlt öt-tíz évben hogyan változtak az ifjúsági körök.

– Az igehirdetés szent, amelyben szócsövek vagyunk csupán. Ahogyan nem az ecsetnek, hanem a festőnek rendeznek kiállítást, úgy nem a lelkész, hanem Isten van a prédikáció középpontjában – vallja Hajdú Szabolcs Koppány, Vértesaljai Református Egyházmegye esperese. Szólt arról is: a szószékcsereprogrammal kapcsolati hálót szeretnének kialakítani a gyülekezetek között.

A diéta minden ember életében egyszer elkövetkezik, akár saját elhatározásból, akár egészségügyi problémák következtében. Bocskor Szedlákovics Zita, dietetikussal beszélgettünk a helyes étkezésről, a lelki egyensúly megtartásáról, valamint arról, hogy ezekben hogyan tudjuk Isten segítségét hívni.

Az élet számos területén használjuk a rögtönzés képességét. Van benne spiritusz, amelytől érdekesebb egy-egy probléma megoldása. Lukács Elek tanár, karnagy és Sipos Csaba tanár, kántor szerint istentisztelet alatt is szükség van az improvizálásra. Hogy milyen mértékben adottság vagy tanulható mesterség, egyáltalán hogyan kell rögtönözni, arról megoszlanak a vélemények.

A négygyermekes házaspár, Then Simon és felesége, Fruzsina 2660 méteres magasságban, a perui Andokban végzi kórházi és evangelizációs szolgálatát. A család 2020 júliusában indult útnak. Több misszionárius orvosra és ápolóra lenne igény. Thenék abban reménykednek, hogy Magyarországról is jelentkeznek ápolók, orvosok az andoki kórházba. A többletmunka miatt, kényszerűségből Simon az intézmény üzemorvosa is.

Földesi András jogász Jézus történetét olvassa fel szenteste, miközben tíztagú családja körbeállja a karácsonyfát. – Adventben mindennap felolvasok az üdvtörténet eseményeiből, ehhez jut egy kicsinyke kép, amelyet kiszíneznek a gyerekek, majd felakasztjuk a karácsonyfára – osztja meg velünk felesége, Földesiné Kertész Ilona magyar–angol szakos tanár. Úgy véli, a az ünnepre a közös zenélés hangol leginkább, kétszeres imádkozásként.

– Református identitással gondolkodni, beszélni: részünkről üzenet másoknak. A gályarab prédikátorok nápolyi szenvedését nem feledtük el, szenvedésközösségük élő valóság – magyarázza Veres Péter Attila, a móri gyülekezet lelkipásztora.

Szinte mindenki másképpen értelmezi a spirituális dimenziót, de az emberben benne van a genetikai program, mely szerint amikor életet fenyegető veszedelembe kerül, amelyben nem kap megnyugtató magyarázatot, nem ad választ a tudomány, jön a megváltó erejű hit –vélekedik Bagdy Emőke pszichológus.

Az imaséta a lelki elmélyülés színtere, békét, megnyugvást sugározva készít fel a fizikain túl a lelki jelenlétre. A Kovács Tamás és Kovácsné Gombos Tímea lelkészházaspár hét éve állít össze ilyen sétákat.

Az elmúlt negyven év alatt a Vizsolyi Biblia előadása bejárta az egész országot. – Ahogy a lányom volt a legfontosabb egész életemben, ugyanazt jelenti a Károli-féle Biblia színpadi működésemben. Örülök, hogy a kilencvennegyedik születésnapomhoz időzítve újra színpadra állhattam vele – tudatja Csernus Mariann Kossuth-díjas színművész.

Az Új Református Korálkönyv a modern kor követelményeihez igazodva digitális formában is elérhetővé válik. E változat előnye, hogy bővebb repertoárt bocsáthatunk közre, nincsenek fizikai korlátok, mint a nyomtatott kották esetében – tájékoztat Szabó Balázs zenetörténész, a szerkesztőbizottság vezetője.

– Volt bennem nyitottság, hit, hogy megnyíljanak a szemeim, de Isten nem így döntött, és a látáskérdés számomra itt lezárult. Isten kimondatlanul válaszolt: „Elég neked az én kegyelmem.” Ez erőt ad nekem. – Tolnayné Csattos Márta gyógypedagógus, a fasori református gyülekezet női körének vezetője élvezi az Istentől kapott éveket, éppenséggel vakon.

Hosszú utat tesz meg az orgona, mire az 1800-as évek elejére elfogadottá válik a beszerzése. Egyre nagyobbakat építenek. A debreceni kistemplom 1870-es években készült orgonája például egyedülálló alkotás. Dosek Domokos fölmérte a Szatmári Egyházmegye hangszerállományát. Az egyházzenészt arról is kérdeztük, milyen állapotban vannak ezek a hangszerek.

Soha nem tartottam kizárónak, egymásnak ellentmondónak a keresztyén tanításokat és a tudományos eredményeket – tudatja Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója.

Az idősek többségükben református gyülekezetekből jöttek, sok a lelkész, még a demensek is szívesen kapcsolódnak be az istentiszteletbe. A régi dolgokra emlékeznek, gyönyörűen énekelik a zsoltárokat – tudjuk meg Szigethyné Zabolai Máriától, a Schweitzer Albert Református Szeretetotthon titkárságvezetőjétől, aki harminckét éve szolgál az intézményben.

– Tanítványok vagyunk attól is, hogy a missziót, a krisztusi küldetést folyamatosan végezzük, Jézust követő életünket felmutatva teszünk másokat is azzá. A tanítva tanulunk mondás nálunk is érvényes. A misszió egyházunkat is megerősíti. Ebben is szükséges megújulni. Ez mindenkor összetartozott a diakóniával, nem lehet a kettőt szétválasztani – vallja Radvánszky Ferenc kárpátaljai református lelkipásztor, mentálhigiénés szakember.

– A Szentírás áll életünk középpontjában. Az Ige megértése, annak tanulása segít bennünket, hogy felismerjük missziói és diakóniai feladatainkat. Isten közelébe szeretnénk segíteni az asszonyokat és lányokat, hiszen mi vagyunk Jézus XXI. századi női tanítványai – tudatja P. Tóthné Szakács Zita, a Magyarországi Református Nőszövetség elnöke újjáalakulásuk harmincadik évfordulója apropóján.

Először nyitotta meg gyülekezeti tagoknak a Spiritualitás és misszió az egyházban lelkésztovábbképzését a Károli-egyetem. A résztvevők megismerik az istenkapcsolat egyháztörténelemben gyakorolt különböző formáit, s ezekre református teológiánk szempontjából reflektálunk is – tudatja Dani Eszter missziói főtanácsadó.

Tíz évvel ezelőtt felhagytak megszokott életmódjukkal, karrierépítésükkel és missziói útra indultak. – Amikor a törzsi család befogadott bennünket, az ők rokonaik a mieinkké is lettek, nem tesznek különbséget – magyarázza a Greizer Miklós felesége, Zsófia. A házaspár az óceániai Vanuatuban misszionáriusként él és szolgál. Céljuk, hogy az ott élők anyanyelvükön érthessék meg a Biblia üzenetét. Imádkoznak, Szentírást olvasnak az emberekkel.

A felújított Ráday Ház átadását kísérő háromnapos programsor részeként megnyitja kapuit a Bibliamúzeum, a Dunamelléki Egyházkerület megújult püspöki hivatala, a református teológia és az újjáépített kollégium. Modern enteriőrrel, könyvekre váró vitrinekkel, Isten iránti buzgósággal, hálatelt gondolatokkal találkoztunk a megújult épületben.

Az egységes lelkészképesítő vizsgán elsősorban nem a tárgyi tudást értékeljük, hanem a hivatáshoz szükséges rátermettséget, alkalmasságot – tájékoztat Steinbach József dunántúli püspök, a vizsgabizottság egyik elnöke. Ezen az egzámenen a diplomát szerzett teológusok adnak számot alkalmasságukról, gyakorlati és elméleti tudásukról, mielőtt önálló szolgálatukat megkezdik.

A történelmi Szatmárban élő reformátusokat szeretné összefogni a Reformátusok Szatmárért Egyesület a Határok Nélkül Református Találkozó szervezésével. – Kutatómunkára van szükségünk, amellyel földerítjük a névleges reformátusokat, a megkeresztelt, de nem templomba járó embereket – hangsúlyozta Fekete Károly tiszántúli püspök az évente megrendezett esemény idei alkalmán, Nagyecseden.

Szabadító nélkül nem értelmezhetjük a szabadságot. Ha viszont Jézus bennünket megszabadított, mondjuk el mindenkinek! Ezt most korlátok nélkül megtehetjük – mondta Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese Veresegyházán, a harmadik családi napjukon. A rendezényen a kisgyermekes családok, az egyetemisták és a szüleik is találnak nekik való programot és igei biztatást.

IIsten szabadon dönti el, mikor és hogyan hallgassa meg könyörgéseinket. Nem feltétlenül a szárnyaló imádságra jön válasz. Ne méricskéljük magunkat – tanácsolja Faragóné Kincses Margit lelkipásztor.

Ki akarta hozni a komolyzenét a koncertteremből, hogy lebontson minden akadályt, távolságot a zene és az emberek között. – A kávéházban párbeszéd alakul ki a nézők és a művészek között – érvel Karasszon Eszter gordonkaművész.

Ajándékorientált gyülekezetnek is szoktam nevezni magunkat, mivel figyelembe vesszük a tanítványok Istentől kapott ajándékait, kvalitásait, és ennek megfelelő szolgálattal bízzuk meg őket – fejti ki Nagy György, a Mátészalka-Kertvárosi Református Egyházközség lelkipásztora. Náluk jártunk.

A hadiállapotra hivatkozva az ukrán állam óvóhelyek kialakításától tette függővé a jelenléti oktatást. Azok az intézmények, amelyek légiriadó esetén nem tudnak óvóhelyet biztosítani, csak online taníthatnak.

– A kemény évek megedzettek bennünket, azért élünk ilyen sokáig – mondja Benke György. A kilencvenéves nyugalmazott lelkipásztor szerint a prédikáció kulcsa, hogy a lelkész kapjon igei üzenetet a lekcióból, így lesz hiteles és hatásos a szószéken. – Érezhető, látható, hogy a kimondott szó szívből vagy csak fejből szól­-e – vallja.

Simon Sándor gyógyulásának üteme az orvosokat is meglepte. Utolsó műtétje után a protokollszerű öt-hat hét helyett két hétre áthelyezték a rehabilitációs osztályra, ott továbbra is gyorsan javult az állapota. – A gyógytornászok nem hittek a szemüknek, egyik hétről a másikra váltogattuk a fejlesztő eszközöket. A kegyelmes Isten csodája ez – mondja a lévita gondnok.

A Szentírás lapjai szerint a kert az a hely, amelyet az Úr nekünk szánt – vallja Egeresi Gábor. – Sok problémánk abból adódik, hogy posztmodern emberként nem vesszük elég komolyan a fenntarthatóságot – magyarázza a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeumának igazgatója, lelkipásztor.

XIX. századi hagyomány, hogy fehérre festjük templomainkat. A XVII–XVIII. században virágosak voltak. Az ember örök vágya a díszítés, ezért ornamentális, virágos motívumokat kezdtek el festeni – emlékeztet Fogarasi Zsuzsa, a kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója, művészettörténész.

Az Urat sokféleképpen magasztalhatjuk. A Sófár nyári dicsőítő iskolában megadjuk ehhez a közösséget, a szakmai tudás elsajátításának lehetőségét, és ami a legfőbb, az igei alkalmakat – sorolja Kecskés Áron, az egyik táborszervező.

A Bárka táborban mindenki megérezheti, milyen Isten szerető otthonába érkezni. A Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programjában leomlanak az egymás közti falak a nevelőszülőktől érkező, a siket, az értelmi fogyatékos és a normál családi hátterű gyerekek között.

A házasság-előkészítő beszélgetésein Szanyi György hajdúsámsoni lelkipásztor, lelkigondozó arról kérdezi a párokat: mit szeretnek, majd mi zavarja őket a jegyesükben, hogyan képzelik el a családi életet, milyen terveik vannak. – Ezek többségére általában kész válaszuk van, azt viszont kevésbé értik, miért kellene tervet szőni az előttük álló évtizedekre – tudatja.

A Kárpát-medencében egy-másfél millió diák találkozik nap mint nap a hittanoktatással. Életmegtartó lenne, ha nem csupán keresztyén műveltséggel, de hittel is gazdagodnának a tanulóink. Hisszük és valljuk, nemzetünk megmaradása attól is függ, sikerül-e lelkileg megújulnia – mondja Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője.

Az első LelkesítŐt 2018-ban tartották. A világjárvány miatt 2020-ban és 2021-ben elmaradt a családi nap. Idén a Tiszáninneni Református Egyházkerület támogatásával rendezték meg. Vezérigéje A zsoltárok könyvéből: „Érezzétek és lássátok, hogy jó az Úr!” Az idei családi programra – a szlovák határ menti Abaújvárra – félezren látogattak el a Kárpát-medencéből.

– Az idei fesztivál sem szólhat másról, mint az örömről, amelyben megjelenik a bibliai üzenet. Szeretnénk azokat az embereket is megszólítani, akik egészen másként gondolkodnak a világról, mint mi, keresztyének – hangsúlyozta Steinbach József, a házigazda egyházkerület püspöke a Református Egyházi Napok – Dunántúl (REND) alkalmán.

Az Erkel utcában hívogat a Ki a Ráday? Mi a Ráday? Miért a Ráday? című tárlat. A Ferencvárosi Helytörténeti Múzeum kiállítása betekintést nyújt a Ráday Könyvtár emigrációba kényszerült állományába. Sárospatak, Pápa, Debrecen, Kecskemét is sok érdekességgel várta a Múzeumok Éjszakáján az érdeklődőket.

Az én felelősségem, hogy bejegyzett szervezetként megfeleljünk a jogszabályi előírásoknak. Teszem ezt azzal a meggyőződéssel, hogy az Úr arca megy előttem a szolgálatban, Isten hívott el rá – tudatja Csortán-Szilágyi György, a Magyar Cserkészszövetség új országos ügyvezető elnöke.

A református oktatási intézményekben az evangelizációs munkát komolyan lehetne erősíteni a cserkészet, a különböző keresztyén ifjúsági szervezetek jelenlétével. Ezek a közösségek nagyobb teret adnak az elő-, akár direkt evangelizációnak, mint egy matematikaóra – tudatja Bedekovics Péter református lelkész, a Magyar Cserkészszövetség leköszönő elnöke.

A tanulók talán már a kapun belépve megérzik azt a szellemiséget, amellyel Bibó István az intézményt alapította – vélekedik Kocsis Imre Antal, a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Sylvester János Református Gimnázium és Technikum igazgatója.

A tanítványok nem értették, mi köze a gyermekeknek Jézushoz. Ő így szólt: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket...” Átölelte, megérintette és megáldotta őket, nem történeteket kezdett mesélni, Márk szerint. A gyermek a testi közelség által éli meg a biztonságot. Pontosan úgy, ahogy Jézus kommunikált velük – mondja Szabóné László Lilla, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának adjunktusa.

A szerelem azt jelenti, fontosabbá válik a mi az énnél, önzetlenül teszek valamit a másikért. Szerintem a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” után következik az igazi szerelem. Ha a szenvedély nem halványulna el, nem lennénk képesek dolgozni, a párunkon kívül másra is összpontosítani, gyerekeket nevelni – magyarázza Kádár Annamária egyetemi docens, pszichológus.

A református kultúra felmutatására életre hívott rendezvényt, a XVII. Református Zenei Fesztivált (RZF) ebben az évben a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány szervezte. Zila Gábor titkárságvezető azt mondja a rendezvényről, hogy híd lehet a hívő reformátusok és azok között, akik maguktól nem térnének be a templomba.

Református kultúránk szerves része a bűnbánat gyakorlata. A szétdarabolás az embereket önvizsgálatra késztette. Ébredési mozgalmak indultak – tekint vissza Radvánszky Ferenc református lelkipásztor.

Szó szerint nem olvasunk a Szentháromságról a Bibliában, az Ige alapján viszont azt látjuk, hogy Isten Atyaként, Fiúként és Lélekként is megnyilvánul – magyarázza Harmathy András, a Szentendrei Református Egyházközség lelkipásztora.

A tanítványok háromosztatú világképben gondolkodhattak, amelyben a földi valóság középen, a mennyország e fölött, az alvilág, a pokol ez alatt kapott helyett – magyarázza Kovács Gergő református lelkipásztor, a Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tanára.

Képzeljük el, kötélen kapaszkodunk Isten kegyelmébe, de a bizalomvesztésünk miatt ez elszakadhat, és nem tudjuk tovább tartani azt, ami Istenhez kapcsol. Érezheti úgy az ember, Isten elhagyta. De ne feledjük, két kötél van: az egyiket mi tartjuk, de a másikat Isten, és az nem szakadhat el. – Bodó Sárával, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettesével depresszióról, öngyilkosságról beszélgettünk.

Akik előttünk jártak, nehezebb terheket is viseltek, rosszabb körülmények között is kitartottak, így nekünk sem igen van más választásunk. Nem a könnyebb utat kell keresnünk, és nem ragaszkodhatunk kevésbé az értékeinkhez, mint azok, akik reánk hagyták azokat – vallja Hájas István festőművész, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltára és Múzeuma igazgatója.

Templomtoronyból, öreg szekrények mélyéről mentett meg történelmi jelentőségű iratokat a kárpátaljai egyházkerület levéltára és múzeuma, amely egybegyűjti, feldolgozza és kutathatóvá teszi gyülekezeteinek ránk maradt jegyzőkönyveit, zsinati körleveleit, határozatait. Az intézményt Szilvási Erzsébet tárlatvezető kalauzolásával jártuk be.

Távoli rokoni kapcsolatok melegednek fel a háború miatt Kárpátalján, Dercenben több család is fogadott rég nem látott rokonokat Belső-Ukrajnából. Balázs Irén is így adott szállást csaknem negyven menekültnek rokonsága, református hittestvérei révén. – A háború kitörésekor azonnal felhívtuk férjemmel a Harkov mellett lakó rokonainkat: szívesen látjuk őket, ha menekülniük kellene.

Az első nap volt a legnehezebb. Az első héten a félelem és az ismeretlen körülményektől való aggodalom miatt, mint szerte Ukrajnában, rengeteg munkatársunk hagyta el az országot. Több munkatárs 24-én délelőtt még Beregszászból szerkesztett friss híreket, de a 14 órai hírblokkot már a határ túloldaláról készítette, online – tekint vissza Birta Zoltán, a beregszászi Pulzus Rádió főszerkesztője.

Isten rámutatott, a saját gyermekeimnek elég jó anyja vagyok akkor is, ha nem úgy szólok hozzájuk, ahogy elvárom magamtól. Kezdem megérteni, azért én vagyok a legmegfelelőbb számukra, mert Isten mert Isten nekem és nem másnak adta őket, engem választott erre a feladatra, és minden feltételt megteremt, hogy a férjemmel fel tudjuk nevelni négyüket – vallja Kazamérné Baráth Csilla.

Úgy vélem, a bátor ember is fél, a teljesen félelemmentes ember inkább vakmerő, senkitől se félve nekimegy a világnak, nem számol cselekedetei következményeivel. Ám sok esetben azt gondoljuk, a félelem a bátorság hiányát is jelenti. Ez nem igaz. A bátor ember is félhet, de őt ez nem akadályozza a cselekedeteiben – állítja Gogola István pszichológus, presbiter.

– Tudtuk, nem maradhatunk tétlenek – mondja Szeghljánik Péter, a kárpátaljai Csonkapapi és Kispapi református lelkésze. Ukrajna szinte minden régiójából fogadnak menekülteket. A lelkipásztor március közepén adományokért érkezett testvérgyülekezetükbe, a Debrecen-Széchenyi kerti egyházközségbe. Vele és debreceni lelkésztársával, Lovász Krisztiánnal ez alkalomból beszélgettünk.

Az ökumenikus istentiszteletre gyűltek össze a harcok elől elmenekültek a Budapest-Fasori Református Egyházközség templomában. – Az Ige azt üzeni, hogy nemcsak háborúskodás és előle való menekülés játszódik le újra és újra, de a szabadítás is – magyarázta Balog Zoltán püspök a prédikációjában.

– Élelmiszerünk van elég. Pénzünk, megtakarításunk nincs, de ezt csak Istennek mondtam el. Erre meglátogatott a hittestvérnőm, és segített, másnap egy másik hittestvér adta nekünk, amije van. Csodálatos volt ezt tapasztalni, hatalmas istenélmény, hogy betölti a szükségünket az Úr, és ekkora áldásokat élünk meg a legnehezebb időkben is! – Kristofóri Ildikó beregszászi presbitert a háború első hetéről kérdeztük.

Tekintetéből és szavaiból az elfogadás és a szeretet sugárzik. Istenélményeit igyekszik másokkal is megosztani, de vallomásaiban nem titkolja el hibáit, mulasztásait sem. Az Akliban, Kárpátalján lakó 93 éves Oroszi Pálné Jákó Margit négy országban élt úgy, hogy nem hagyta el szülőföldjét. Élete megpróbáltatásokkal és csodákkal teljes.