Hogyan válhatnak a generációs különbségek közös erőforrássá az egyházban? A Reformátusok Szárszói Konferenciája idén a nemzedékek együttélését és szolgálatát vizsgálja – teológusok, kutatók és lelkipásztorok segítségével keresve a párbeszéd és együttműködés útjait. A rendezvény kiemelt célja, hogy őszintén beszéljünk a generációkról, nyilatkozta a találkozóról Gér András zsinati tanácsos.

Amikor a föld megmozdult Parajd alatt, nemcsak a sóbánya zárt be, hanem egy egész közösség jövője került veszélybe. A megélhetését vesztett település most hitből és összefogásból próbál új irányt találni. Az újratervezés idején egyszerre kell megtartani a közösséget, reményt adni és részt vállalni abban az építkezésben, amely gazdasági és lelki talpra állás is.

Litér református iskolája több évszázados múltra tekint vissza, mégis naprakész válaszokat ad a mai kor próbatételeire. A lelki és közösségi nevelés mellett fontos cél a személyes odafigyelés, a gyermekek teljes emberré formálása – hitre, közösségre és életre tanítva őket minden nap.

Hazánkban naponta ezerhatszáz ember adományozására van szükség ahhoz, hogy megfelelő vérmennyiség álljon rendelkezésre. Ezért indított kampányt a Bethesda Gyermekkórház. – Vért adni felemelő, és valódi változást hozhat valaki életébe – vallja Tamásné Bese Nóra stratégiai igazgató.

Megtöltötték a Szent István teret Miskolcon a tiszáninneni egyházkerület utcai evangelizációs rendezvényére látogatók. A H2Ő – Az élet vize nevű rendezvény célja lámpásként világítani a városban, megmutatni a református közösségek jelenlétét és szeretetszolgálatát, megszólítani a lelki szomjúságukra választ keresőket. Valódi közösséggel várták a járókelőket egy korty élő vízre – lelki és fizikai értelemben is.

Hatezernél is többen vettek részt a református egység napján Debrecenben, együtt ünnepelve az eggyé tartozást. Nyitóáhítatában Steinbach József, a Zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta: az emberi erő kevés, a Teremtő munkája tart meg, vezet hitre és indít szolgálatra. A lelki élményeket kulturális programok, találkozások gazdagították, közös úrvacsora koronázta meg.

Osváth Richárd kerekesszékes vívó, paralimpiai ezüstérmes és hitvalló református ember élete a sport és a hit határán bontakozik ki. Mint visszaréved, az első képes Bibliájával kezdődött el valami benne. Gyermekkorától kezdve kapcsolatban volt Istennel, mégis térdsérülés kellett ahhoz, hogy végleg visszataláljon hozzá.

Magyarország legősibb református gyülekezeteinek egyike az enyingi. Iván Géza lelkész szerint ma is fontos üzenetet hordoz a századok óta földön fekvő mészkő: ez az elfogadás. Minden hó utolsó vasárnapján zenés családi istentiszteletet tartanak. A közösség rangsorában kiemelt helyen áll az ökumené: havonta „írás-olvasó találkozót”, felekezetközi bibliaórát szerveznek.

Egy éve, hogy a Magyarországi Református Egyház átvette a törökbálinti tüdőintézet fenntartását. A Református Pulmonológiai Centrum néven tovább működő intézmény azóta újra önálló. A fekvőbeteg-ellátás mellett évente több mint kilencvenezer ambuláns vizsgálatot végez, öt mobil állomással több mint százhúszezer embert ér el mellkasszűréseivel. Falai között a lelkiség is kibontakozik.

Pénz és egyház témában rendez blokkszemináriumot a Károli-egyetem Gyakorlati Teológiai Kutatóintézete. Literáty Zoltán hittudományi kari dékán szerint a Szentírás sokszor tanít az anyagiakhoz való helyes viszonyulásról és a gyakorlatról. Lényegesnek tartja, ne féljünk ezekről beszélni.

Több buszt is megtölt majd az erdélyi Maros-Mezőségi Református Egyházmegye egységnapi küldöttsége. A májusi református fesztiválon fellép az alsóvárosi gyülekezet Origó nevű ifjúsági zenekara, ahogyan a Marosvásárhelyi Református Kollégium énekkara is.

Félszáz kárpátaljai, nehéz sorsú református családot segít a keresztmamaprogram. Nem csak az anyagi, a lelki támogatás is nélkülözhetetlen – hangsúlyozza Svébisné Juhász Márta, a Magyarországi Református Nőszövetség elnökhelyettese.

Attila exkluzív bőrcipői nem említhetők egy lapon a diszkontokban árult termékekkel, amelyek sem minőségükben, sem árukban nem közelítenek a kézzel varrottakhoz. Ezért is meglepő, hogy a miskolci manufaktúra vásárlói között nem csak a tehetősek képviseltetik magukat. Ma ő az egyike annak a néhány hazai mesternek, akik műhelyében egyedi tervezésű cipők készülnek, hagyományosan: varrva, szegelve.

Nem az a kérdés, ki méltó az úrasztalához, hanem az, ki hogyan járul oda. Tisztában van-e a méltatlanságával, és tudatosult-e benne, milyen gyarló, vagy éppen minden tiltakozik benne az ellen, hogy gyarlóságait beismerje. Az odajárulás módján múlik minden – vallja Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

Keszthelyi Veronika, a Bethesda Gyermekkórház gyermekgyógyász rezidense lett idén az önzetlenséget elismerő Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díj egyik ifjúsági díjazottja. Az egészségügyi világnap apropóján kérdeztük.

Huszonnyolc éve szolgál Gagybátorban Bódi Noémi lelkipásztor. Már a teológián is falusi lelkésznek készült. Úgy tartja, aki falun lelkész, az nemcsak azoknak a pásztora, akik eljárnak a templomba, hanem a község minden lakójának. Isten szolgálatára hívattam el- vallja, aki akkor is megadja mindazt, amire szükségem van, ha öröm vagy ha bánat ér.

– Szórványban nőttem fel, a szórványok szórványában vagyok lelkész, ahol ezt nap mint nap átéljük: megtart bennünket az Úr, még mindig itt vagyunk, még vannak keresztelők, konfirmációk, sok a háromgyermekes család. Élteti bennünk Isten a megmaradás reményét, és ez nagy kegyelem számunkra.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye tuzséri gyülekezete már most készül a májusi református egységnapra. Beszédtéma a templomban, bibliaórán, az énekkarban, a háromezer lelkes nagyközségben. – El kell készítenünk a szívünket is, hogy ne turistaként érkezzünk meg az eseményre, Debrecenbe – javasolja a szabolcsi gyülekezet lelkipásztora, Bodnár Róbert.

Újra idősügyi konferenciát rendez a Szeretetszolgálat. A berekfürdői tanácskozáson arról is szó lesz, milyen felelőssége és lehetősége van egyházunknak és a gyülekezeteknek az idősellátásban.

Isaszegen áll az egyetlen olyan templom, amelyet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére építettek. Ott magaslik, ahol a magyar honvédek – hathatós lengyel segítséggel – legyőzték az osztrák Windisch-Grätz seregeit. Vezérigéjévé vált a Pál apostoli idézet: „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.” Gergely Szabolcs lelkipásztorral emlékezünk.

Feltöltöttem a pdf-et – hangzik el hétfői lapzártánk végén: tördelőnk, Illényi Éva mondja telefonba. Számunkra ez a közlés az egész napos munka befejeztét, a vonal másik felén lévőnek a kezdetét jelenti. Az állomány az aktuális szám nyomdakész verzióját tartalmazza. Ebből a békéscsabai Délkelet Press Kft. pár óra alatt elkészíti az újságot.

Egyszerre szólunk református, más felekezetű és nem vallásos emberekhez. Elindult a fiataloknak szóló egyik podcast. Szeretném megerősíteni gyülekezeti kapcsolatainkat, hogy a református közösségek saját hangjuknak érezzék az Európa Rádiót – tudatja Kojsza Péter főszerkesztő.

A sokat kütyüző kisgyermekek rászoknak a vizuális ingerek befogadására, túl korán túl nagy inger éri ezt a rendszert, háttérbe szorítva a hallás utáni tanulást és a társas interakciókat – állítja Pogány Ákos etológus, az ELTE Etológiai Tanszéke Alfa Generáció Laborjának munkatársa.

A mindenkori erdélyi református püspök nem protokolláris szolgálatot tölt be, hanem tényleges munka áll mögötte. Így tekintek magamra is: képviselem az erdélyi reformátusságot, dolgozom is érte, sőt az egész erdélyi magyarságért. Célom: arra építkezzek és továbbvigyem, amit az elődeim püspökként megalapítottak – tudatja Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspöke.

– Megértettem: Krisztusban békességem lehet Istennel, és van üdvösségem. Kérésemre a nagymamám be is írta ezt az Igét a Bibliám elejére, ma is azt használom. És egy jánosi Ige vált meghatározóvá: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon.”

Örülök az idei házasság hete mottójának – Beszélgessetek a házasságotokért! –, mert arra biztat, minél több minőségi időt töltsenek együtt a házastársak. Nyilván az a legjobb, ha valami természetesen működik, de a mai házasságokra ez sajnos nem jellemző – mondja Berze János, a Székesfehérvár-Budai Úti Református Egyházközség lelkipásztora.

A hangácsi templom festésére négymillió forintos ajánlatot kaptak, ez több mint a gyülekezet évi költségvetése. Több közösség felajánlja egy-egy vasárnapi perselypénzét az épület rendbetételére – tudatta Molnár-Kovács Edit lelkész az adventi tűzkár kapcsán.

A Bodrog két partján fekvő Sárospatak neve összeforrt a Rákóczi családdal, Lorántffy Zsuzsannával és a református kollégiummal. Földrengést is túlélő református temploma több száz éve otthona az ország egyik legrégebbi református gyülekezetének, amelyben a kultúra és a szellemi táplálék legalább olyan fontos, mint a lelki. – Odaadó és befogadó gyülekezet a pataki – vélekednek az eklézsia tagjai.

Újból és újból felvetődik, jó lenne a ma embere számára mai hitvallást megfogalmazni, amely természetesen az alaptételekben ugyanaz, de más a kifejezése, a szóhasználata – mondja Steinbach József püspök, az ökumenikus imahetet szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke.

A közösségek Isten szolgálatába állhatnak, 2025 lehet háborús év, de lehet akár a békéé is. Minden cselekedet, amely Isten dicsőségét hirdeti, szolgálat: arra kell fordítani, ami szükséges, ami megőriz, ami védelmet ad – vallja Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke.

Az ifjúság nem az egyház jövője, mert ők a jelene is. Már most is az egyház szerves részei, úgy tekintünk rájuk, mint akik teljes jogú tagjai. Talán ezért fektetünk Szentgericén sokkal több energiát a közöttük végzett szolgálatba, mint a közösség más rétegeibe – mondja Batizán Attila lelkipásztor, a Küküllői Református Egyházmegye esperese.

Hiszem, hogy a hitet adó küzdelem bármikor aktuális. Most különösképpen azért is, mert régen volt már ilyen fenyegetettsége Európában a keresztyén hitnek, vallásnak – hangsúlyozza Meleg Attila, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora.

A református egyház Bethesda Gyermekkórházában tavaly nyolcvan kis beteg karácsonyozott. Hogy szebb legyen az ünnep, a Zsinati Hivatal dolgozói ajándékokat készítettek nekik, illetve azoknak a gyermekeknek, akik az ünnepi időszak alatt voltak kórházban.

A célunk, hogy Istenhez vezessük az embereket, megmutassuk az Úr féltő szeretetét – tudatja Antal Mariann, a Budapest-Rákoskerti Református Missziói Egyházközség lelkipásztora. Szerdánként beszélgetős bibliakörre várják az erre nyitottakat, a gyülekezet vezetősége havonta egyszer presbiteri bibliaórán is találkozik. Péntekenként korhatár nélküli gyülekezeti délutánt tartanak.

Az Úrtól sokszor olyan ajándékot is kapok, amelyre egyáltalán nem számítok – vallja a világot stoppal járó Szűcs M. Sándor. Így követte végig Pál apostol útját és a protestáns gályarabok menetét Zubogytól Nápolyig. Szerencsejáték-függőből lett Isten utazó evangelizátora. Sokszor hozta már össze az Úr utazásai alatt különleges vagy ismert emberekkel.

– Sokan tudják egy konkrét eseményhez kötni a megtérésüket, többen még az időpontra is óra, perc pontossággal emlékeznek. Nekem nincs ilyen időpontom, eseményem. Azt is meg merem kockáztatni, hogy nálam még a mai napig tart, mert folyamatosan kérdéseim vannak a hitről.

Hálásak vagyunk Istennek – szinte mindent, amit egy vidéki lelkész elérhet, megkaptam tőle: a legkülönbözőbb egyházi tisztségekben szolgálhattam az egyházmegyétől a zsinati tanácsi tagságig, ez nekem igazi örömet szerzett – mondja Szabó József lelkipásztor, aki feleségével negyven évig szolgált a Nagykunság törökszentmiklósi református gyülekezetében.

A tervek szerint 2025-től a Bethesda Gyermekkórház meghirdeti a Sétálj a dokiddal! programot. Nemcsak a kórházban gyógyuló gyerekek és családtagjaik csatlakozhatnak, hanem azok is, akiknek ez az első kapcsolatuk a kórházzal. Velkey György főigazgatót kérdeztük.

Közösséget vállalnak egymással a két felekezet tagjai a Komárom-Esztergom vármegyei faluban, Mocsán. Augusztus huszadikán már évek óta tartanak alkalmat a református templomban, amelyre meghívják a katolikusokat is. – Folyamatosan kérjük a Szentlelket, hogy újítson meg bennünket, szeretnénk az Isten közösségét, népét összefogni – tudatja Soós Szilárd lelkész.

Élő adventi kalendáriummal készül a karácsonyra a vasadi református gyülekezet. – Advent első vasárnapjától szenteste napjáig közösségünk egy-egy tagjának háza előtt összegyűlünk, Igét olvasunk, énekelünk. A vendéglátó családok személyre szóló Igét kapnak – tudatja Márk Árpád főgondnok.

Az egyházi iskolák különleges felelőssége, hogy a diákok szívében is munkálkodjanak, Istenre figyelő szemléletet adva – mondta Fekete Károly tiszántúli püspök Hajdúnánáson. Az istentiszteleten hálát adtak az egyházközség fenntartásába visszakerült gimnázium tizedik tanévéért, és azért, hogy idén az intézmény épületének tulajdonjoga is a gyülekezetre szállt.

A teológiák igyekeznek felkészíteni a gyülekezeti szolgálatra a leendő lelkészeket: nemcsak néhány hetes szakmai gyakorlaton, hanem legátusként, valamint a gyakorlati évükben exmisszus teológusként is szerezhetnek tapasztalatot, megismerhetik a hagyományos lelkipásztori munkát.

– A Teremtő megengedte nekem, hogy pereljek vele. Voltak olyan időszakok, amikor nem nagyon akartam engedelmeskedni az akaratának, és megkérdőjeleztem, sőt számonkértem a negatív dolgokat az életemben. A legtöbb esetben utólag megértettem, miért történt éppen úgy valami, ahogy.

Legyen az adományozás átláthatóbb, életszerűbb. Nem azt mondom, hogy a miénk a legjobb megoldás. Azt viszont igen: mi foglalkoztunk ezzel, és lényegesnek tartjuk, hogy a gyülekezetben az adakozás a közösségi életfolyamat része legyen – hangsúlyozza Bella Péter, a győrújbarát-ménfőcsanak-nyúli gyülekezet lelkipásztora.

A hitoktatók szolgálata, amely során a gyermekek szívében elültetik a hit magját, Isten ismeretét, az egyház jövőjének záloga – hangsúlyozta Steinbach József püspök, zsinati lelkészi elnök az idei Országos Katechetikai Konferencián.

A Cseszkó házaspár 1931 és 1945 között az indonéziai Celebesz szigetén gyógyítottak és szenvedtek mártírhalált. Munkájuk által a kórházban az emberek gyógyulást, nyugalmat és békességet tapasztalhattak. – Úgy vélem, jelenlétük túlmutatott a gyógyításon, valódi misszióvá vált – hangsúlyozza Bán Csaba lelkipásztor, aki gyülekezetével elhatározta, megőrzik, másokkal is megismertetik az orvos-misszionárius házaspár emlékét.

– Tinédzser voltam, amikor elkezdtem félni a haláltól. Főleg akkor tört rám a rettegés, amikor egyedül voltam. Ilyenkor órákat gondolkoztam, vajon hol voltunk a születésünk előtt, és mi történik velünk, amikor meghalunk. Lelki kálvária volt, de biztosan tudtam: nem lehet, hogy a halál után a nagy semmi vár ránk. Utólag visszagondolva úgy hiszem, Isten már akkor is súgott.

Évek óta sikerül magas szinten tartani a felajánlóinknak a számát, akik hűségesek és elkötelezettek a Bethesda támogatása mellett – tudatja Tamásné Bese Nóra, a Bethesda-gyermekkórház stratégiai igazgatója. A szülők sokszor kérdezik, miként tudnának segíteni, sokan pedig az egyszázalékos felajánlásukkal fejezik ki a hálájukat.

A remek állapotban lévő, műemlékvédelem alatt álló templomot gondozott park veszi körbe. – A Tolnai Református Egyházmegye egyik legerősebb gyülekezete a madocsai, teljesen önfenntartó – tájékoztat Nagy János lelkipásztor. Összetartó gyülekezet az övék, amelyben legalább olyan fontos a közösségi összefogás, mint az egyének saját feladatai.

– Hiszem, hogy azért lehetek egészséges lelkületű és szemléletű felnőtt, mert olyan volt a lelkészem, a hitoktatóm, a közösség, hogy általuk átélhettem az elfogadottságot. Talán ezért is van így belekódolva a lelkembe, hogy ha kiskorukban elkezdünk a gyermekekkel foglalkozni, akkor talán többen élnek majd felnőttként is Istennek kedvesen.

Az egyházasrádóci gyülekezet tradicionális, az istentisztelet akár iskolapéldája is lehetne a református liturgiának. Az alkalom után Pető Gábor Márk lelkipásztor kézfogással búcsúzik a hívektől. Többen maradnak még beszélgetni. Örömmel kezdte itt három éve a gyülekezetépítést a Pető házaspár: új alkalmakat indítottak, és falun szokatlan módszereket is bevetettek, hogy jobban megismerjék a közösség tagjait.

A Közép-Európát sújtó árhullám több halálos áldozatot is követelt a környező országokban. A hazai védekezésből a lakosság mellett a katasztrófavédelem, a vízügy és a honvédség is kiveszi a részét, valamint több civil és egyházi szervezet, köztük a Magyar Református Szeretetszolgálat. Munkatársaikkal Tahitótfaluban találkoztunk.

A Szülőföldön magyarul program támogatásaiban azok a külhoni szülők, illetve felsőoktatásban tanulók részesülhetnek, akik magyar nyelvű intézményt választanak. Nagy Tibor Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi referense bemutatja a program másik vonatkozását is.

Naponta kell Isten mellett döntenünk, hozzá fordulnunk. Nélküle úgysem tudjuk megtartani magunkat sem a hitünkben, sem az életünkben. Ha meggyőződésében biztos, hitvalló gyülekezet vesz körül bennünket, amelyben ha kevesen vannak is, a családjukban, munkahelyükön, lakóhelyükön maguk is magvetőkké válnak, nagyobb hatást tudunk gyakorolni a környezetünkre – tudatja Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület új püspöke.

– Kockázatos volt vallásosnak lenni a szovjet időben. A reformátusságát a családunk úgy élte meg, hogy nem volt szabad a külsőségekkel foglalkoznunk, de a hitünket minden körülmények között megtartottuk, pedig sokszor kerültünk kilátástalan helyzetbe. Olyanokba, amelyekről azt gondoltuk, nincs kiút belőlük. Ezek sokszor a csodával határos módon oldódtak meg.

Bárdi Árpád bízik abban, segíteni tudja a református köznevelési hálózat és az egyetemi pedagógusképzés szorosabb együttműködését.

A nagykunsági Megbékélés Háza nyolc évtizede fogadja vendégeit. Molnár János 1991-ben két épülettel vette át a házat, most három épületük van. – Hamar kiderült, a közösségi terek fontosak a konferenciák, hitmélyítő alkalmak résztvevőnek. Egy nagy terem, ahol mindenki egyszerre összegyűlhet, legalább olyan lényeges, mint azok a helyiségek, ahol kis csoportokban lehet beszélgetni.

Vannak gyerekek, akik fejlődési rendellenesség miatt születésük óta kis zacskóval a pocakjukon élnek, idősebb korban pedig az emésztőrendszert érintő daganatos és gyulladásos megbetegedés miatt lehet szükség ennek kialakítására. A sztómásokat egyesületi háló fogja össze, amely évek óta szervez tábort felnőtteknek, ifjaknak.

Tavaly, az I. Protestáns Sokadalmon református és evangélikus együttműködés eredményeként a budai várnegyedbeli két helyszínre is több ezren látogatottak el. Idén már négy protestáns felekezet köszönti ott közösen az államalapítás és Szent István ünnepét. Az új helyszín a levéltár.

Nádudvar Debrecennel egy időben vált reformátussá, a protestáns felekezet hívei megőrizték a többségüket, noha az ötvenes években szinte teljesen megszűnt ott a vallási élet. Idén ünneplik a mai templom fennállása 250. évfordulóját. Vallják, az eklézsia fejlődésének három pillére: a gyülekezetépítés, a fiatal korosztály megtartása és a diakónia.

Szerintem úgy lehet elérni embereket az élő Igével, ha hiteles példát látnak maguk előtt. Hiszek abban, hogy a mai szekularizált világban először hitelesen kell élni az Isten Igéjét, hogy aztán a szószéken, meg az alkalmas időben szóljuk majd az evangéliumot, ezáltal tapasztalhatja meg az élő Ige hatását az ember – vallja Steinbach József püspök.

Az egyik napon Csaba megpillantotta Annát. – Állt egy leányzó a tatai edzőtábor főépülete előtt. Én körülbelül harminc-negyven méterre lehettem tőle, és valamiért azt mondtam magamban: „Uram, ha azt akarod, hogy ő a feleségem legyen, akkor legyen úgy!” Mondják, hogy van szerelem első látásra, de én azt mondom, hogy ez imádság első látásra – mondja meglepően.

Azt hirdetjük, Isten szeretete mindenkit békességre, boldog életre, örömre hív, és arra, hogy magunk is a békességet, a boldogságot, az örömöt munkáljuk Istennel és egymással közösségben – mondja Steinbach József püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke az augusztus 19-i hálaadó istentiszteletről.

Négyezer lelket számláló borsodi község, Mályi szélén található az egész évben nyitva tartó Mécses Szabadidő- és Továbbképző Központ üdülője. A vendégek ettől az esztendőtől kezdve sokkal komfortosabban érezhetik magukat, köszönhetően a tavaly ősszel kezdődött és idén júniusban befejezett felújítási munkáknak.

A hatalmas református online igehirdetés-gyűjtemény, a Reflabor.hu – melyen ezer igehirdető több mint húszezer prédikációja érhető el – jövője akkor lenne biztos, ha valamely egyházi szervezet, munkacsoport átvenné, fejlesztené.

M. Kiss Katalin kerámiatervező művész hatvanéves pályafutásának derekán tért meg. Művészetével is az Urat szolgálja: minden munkájára ráteszi még a szignója előtt: S. D. G. Egyedül Istené a dicsőség! A kétezres években új útra, új anyagra, új színvilágra talált: a levélformára, amely kettős üzenethordozó: láttatja a Teremtő „keze nyomát” a levél lenyomatában, és a levélre írott Igéjét közvetíti a szemlélőnek.

Mezőkeresztes református gyülekezete a közösségépítést tűzte ki elsődleges célként. Minden hó első vasárnapján közös kávézás várja a híveket a gyülekezeti teremben, a nyár végén a jubiláló konfirmandusoknak szerveznek találkozót, októberben idősek vasárnapját tartanak, a környező eklézsiákkal közösen másodszor gyűlnek majd össze egy őszi vasárnap népdalzsoltárokat énekelni.

Jelentős esemény a felvidéki magyar fiatalok életében a kétévente megrendezett ÉlesztŐ. Az ideit a kelet-szlovákiai régió szervezi. Hercegkút a világörökség része; azért esett a választás e helyre, mert több hasonló rendezvénynek volt már házigazdája, és megfelelő környezetet nyújt a minden táborozó korosztályának: gyerekeknek, fiataloknak, családosoknak.

A diakónia hálóként megtartja az embereket a közösségben. Minél többen végzik ezt a szolgálatot, annál erősebb a megtartó erő, és annál könnyebb hordozni az így ránk bízott életeket. Elhivatottság kell hozzá, hit és élő kapcsolat Istennel – vallja Vargáné Tárnok Anna, a Budai Református Egyházközség diakónusa.

A balatonfüredi Siloám Református Missziói Otthon az Ószövetségben is említett jeruzsálemi tóról kapta a nevét, amely a várost látta el vízzel. Az üdülő négy év szünet után újra várja a testi-lelki feltöltődésre vágyó gyülekezeteket, ifjúsági csoportokat, családokat – a reformátusokat kedvezménnyel. A Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület ellenőrzése nyomán háromcsillagos minősítést kaptak.

A REND a Dunántúli Református Egyházkerület tömegeket megmozgató rendezvényévé vált az elmúlt két évtizedben. A megnyitón Steinbach József dunántúli püspök az idei alkalom vezérigéjét adó idézettel indított: „Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek. Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot” (36. zsoltár).

A Biblia nem a pénzről tanít, hanem a pénz által a hűségről. Tisztán kell látnunk, kinek mi a szerepe. Isten egyben a tulajdonos is, a gazda, övé a ruha, amelyet viselünk, a számítógép, amelyen megírja ezt a szöveget – magyarázza Illéssy János pénzügyi szakember.

– A kétezres évek közepén jóindulatú daganatot találtak a májamon, megműtöttek. A kórházi ágyon fekve meghatározhatatlan késztetés hatására imádkozni kezdtem. Megfogadtam, hogy ha Isten megment, utána egész életemet örök hálaadással neki szentelem. Megmentett, én pedig azóta igyekszem neki tetsző életet élni.

Nyugalommal tölt el, hogy van egy mennyei Atyám, aki gondoskodik, feltétel nélkül szeret, megváltott. Számtalanszor megtapasztaltam: amikor egyedül érzem magam, ő ott van mellettem, magához ölel – állítja Hella Ferenc esperes. A négy gyermekes édesapával az apaságról beszélgettünk.

Több mint százötven éve íródik a református Bethesda-gyermekkórház története. Az intézményben a test gyógyítása mellett a lélek ápolása is hangsúlyos, a munkatársak számontartják egymást, és gyakran gyűlnek össze közös imádságra, a kimerítő munka mellett.

Az ukrán határ mellett fekvő kis falu, Beregdaróc református szálláshelye, a Hét Csillag Üdülő és Konferencia-központ egyik erényeként a családbarát jellegét szokták hangsúlyozni, nyaranta a vendégeik zömét a különböző gyermektáborok résztvevői adják. Az üdülő a Tiszántúli Református Egyházkerület Örökségünk táborainak felső-Tisza-vidéki helyszíne.

„Az a tapasztalatom: bármilyen szervezetre jótékony hatással van, ha a vezetői között nők is vannak, mert ők másképp állnak a kérdésekhez, a férfiakétól eltérő látásmódjuk segíti a munkát” – nyilatkozta lapunknak Molnár János, a Magyarországi Református Egyház presbiteri elnöke.

– Szeretnék jó lelkipásztor lenni – tudatja Deák László Olivér dudari lelkész. Érkezését követően indultak el az új gyülekezeti programok: a gyermek- és ifjúsági táborok, a családi istentiszteletek és családi napok, vagy éppen a férfikör, és az olyan apró változások is, mint az istentisztelet 11 órás kezdő időpontja.

Mivel osztálykirándulások kedvelt helyszíne, Szerencs olyan település, ahol sokan jártak már életükben legalább egyszer. Ők valószínűleg megnézték a gazdag történelmű, helyreállított Rákóczi-várat, amelyet Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem épített a XVI. század végén.

A Makropædia – a könyv kortárs olvasata című tárlat november 2-ig tekinthető meg a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában. A kiállítóteret besötétítettek, a vitrinek fénye vezeti a tekintetet. Aki ismeri a könyvtár hangulatát, biztosan megjegyzi a látványt, melyet a terem új atmoszférája nyújt – állítja Veress Dániel kultúrtörténész.

Célunk, hogy folyamatosan érezzék: ott állunk mögöttük, bármikor megszólíthatók vagyunk, nem virtuális, csak papíron létező szervezet a miénk, hanem olyan szolgálat, amelyet meg lehet keresni, a támogatását kérni – mondja Lenkeyné Teleki Mária, a két éve indult Dunamelléki Katechetikai Támogató Szolgálat vezetője

Nem tartja magát különleges gyülekezetnek, lelkészük szerint is hagyományos református eklézsia a berekböszörményi. Ám néhány ottani mozzanattal nem mindenütt találkozhatunk. Például tíz éve nagycsütörtökön úgy élik meg az úrvacsorai közösséget, mint ez az evangéliumokban olvasható.

Egy régi graffiti szerint a válasz Jézus. De mi a kérdés? Ezeket keressük, és bőven találunk, felekezettől függetlenül. Talán egyszer a legfontosabbra is rálelünk – véli Farkas Attila szobrászművész, akinek rendhagyó tárlata gyülekezetében, Szóládon debütál.

Azt is tisztáznunk kell, mi a célja a konfirmációnak: hagyomány, és azért „kell”, mert a nagymama és az anyuka is ezt akarja? Hitvalló egyház vagy népegyház vagyunk e kérdésben? Ha hitvallók, tartsuk magunkat a kereszteléskor tett fogadalomhoz, hogy a konfirmáló önmagától tegyen tanúbizonyságot a hitéről – véli Ablonczy Áron, a Zsinati Hivatal Ifjúsági Osztályának vezetője.

Hálás vagyok Istennek, hogy a száz évet megengedte, megtartott engemet, és annyi mindenen keresztül vezetett, és mellettem állt. Isten úgy szeretett, hogy méltónak tartott a néki végzett szolgálatra – tudatja a vele készített életútinterjúban a Nyíregyházán élő Szabó Zoltán nyugalmazott lelkipásztor.

Életre szóló szellemi-lelki útravalót kaptak a két világháború közötti fiatalok a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség találkozóin, táboraiban. 1949-ben a szövetség kimondta feloszlását, vagyona, központja, internátusai, a szárszói konferenciatelep a református egyház tulajdonába kerültek. Hiába vette el az államhatalom a szárszói központot, a szellemi örökség maradandónak bizonyult.

Gárdonyi Zoltán annak ellenére tudott eredetit alkotni, hogy nem „állt be” az avantgárdok közé, egész életében inkább a zeneszerzés konzervatív vonalát képviselte. Azzal tehetem a legtöbbet, hogy minél több embernek megmutatom, milyen bámulatos zeneszerző volt – tudatja Tabajdi Ádám Junior Prima díjas orgonaművész, aki 2026-ra Gárdonyi-emlékévet szervez.

Ha Bach zenéje szinte bármilyen módon felhangzik, mindig közönségre talál – állítja Kovács Zalán László tubaművész, a tízesztendős Bach Mindenkinek Fesztivál igazgatója.

A bölcső maga a védelem – vallja Mudi Róbert berzétei lelkipásztor. Gyülekezetével együtt karolta fel a vándorbölcső-mozgalmat. Az eklézsia tagjai közül többen erejükhöz mérten járulnak hozzá egy-egy kisbaba és a kismama boldogságához, szükségletéhez. Cégek, civil szervezetek, magánszemélyek adományai egyaránt vannak a bölcsőben.

A budapesti Hálaadás temploma nemcsak a gyülekezet otthona, hanem egyben kulturális tér, ahol évente több koncertet is szerveznek. Vajda László főgondnok szerint a Pozsonyi úti reformátusok befogadó, nyitott, szeretetteljes és csodálatos zeneiséggel vannak megáldva. Ezek közül az első a legfontosabb, a zeneiség pedig a következő missziós terepe lehet a közösségnek.

A Keresztény Orvostanhallgatók Találkozóján megoszthatjuk történeteinket, együtt gondolkodhatunk témakörökről. De a legfőbb, hogy tudjuk: a szakmánkban vannak keresztyén testvéreink, akiket megkereshetünk a problémáinkkal. Számukra kínál a találkozó kapcsolódási pontot – mondja az egyik szervező, Gerdán Hanga Boróka orvostanhallgató.

Egybekelésük után a Detki házaspár ifivezetőként közös szolgálatot vállalt a pasaréti gyülekezetben. Bár nagy örömüket lelik a szolgálatban, tudják, meg kell húzni a határt a munka, a gyülekezeti feladatok és a család között, nem mehet az egyik a másik rovására. Az elsődleges szolgálati terület számukra a család.

A Generális Konvent Ifjúsági Bizottsága (Gekib) olyan vezetők hálózata, akik szeretik Istent, és értenek a fiatalokhoz. Színes csapat, számos szolgálati területről, környezetből érkező lelkipásztorok, teológusok, ifjúsági vezetők, segítők alkotják – tudatja Gulyás Dóra, a Gekib egyeztető fórumának egyik szervezője.

Az Erzsébet-táborok célja, hogy a gyerekek élményekben gazdagodjanak, szeretetben töltsenek egy hetet. A segítők egy részét TESO-knak (tábori együttélést segítő operatív munkatársak) hívják. Mindenben segítik a gyerekeket, élménypedagógiára épülő programokat tartanak nekik.

A Keszthelyi Református Egyházközség választói névjegyzéke kétszáz nevet tartalmaz, de ennél lényegesen több emberrel állnak kapcsolatban. A gyülekezet folyamatosan bővül, köszönhetően annak, hogy a Balaton-parti várost sokan választják új lakhelyüknek. Hatalmas körzet, határtalan missziós lehetőséggel.

Isten útmutatása szerint engem teológusként akart használni, emiatt éreztem kötelességemnek, hogy az egyházat írásaimmal is segítsem – vallja életútinterújában Czanik Péter nyugdíjas lelkipásztor.

– A Jézussal való közösség tart meg bennünket a szeretetben, örömben és bánatban is. Kitartunk mellette, ahogy Jób is tette azt gazdagságában, nyomorúságában egyaránt – vallja a monori Berkes házaspár. Istenben találták meg 43 éve tartó házasságuk értelmét, de nehéz út vezetett idáig. Történetük arra tanít, a Teremtő váratlan helyzetben is képes elhinteni az Ige magját, türelmes a makacs emberrel, bőkezű az övéivel.

Olyan versnek a születéséhez kapcsolódik a magyar kultúra napja, amely költemény a magyar protestantizmusnak, a magyar reformációnak, a magyar kálvinizmusnak is diadalünnepe – emlékeztet Kulin Ferenc író, irodalomtörténész.

Remélem, hamarosan megünnepelhetjük, hogy az SMA is felkerül a kötelező újszülöttkori szűrések listájára. Így a beteg babák egészséges társaikhoz hasonlóan fejlődhetnének, élvezhetnék a mozgás szabadságát, boldog gyerekkoruk lehetne – bizakodik Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház orvosigazgatója.

Célunk, hogy lehetőséget adjunk a rövid és hosszú távú önkéntességre az tizennyolc és harminc év közötti fiatal felnőtteknek, akik Isten és embertársaik szolgálatára vágynak – tudatja Csordás Krisztina projektmenedzser, az Önkéntes Diakóniai Év Programiroda munkatársa.

Összefogott, rendezett közösségi és lelki alkalmat készítünk, amelyen azért az elcsendesedés mellett jut hely a szórakozásnak is – tájékoztat Bölcsföldi András lelkipásztor, aki először szervez óévbúcsúztatót a balatonszárszói SDG Konferencia-központban.

Gönc, a korábbi vármegyeszékhely a reformátusoknak különösen meghatározó: ott fordította le magyar nyelvre a teljes Bibliát Károlyi Gáspár, ott tartott zsinatot 1566-ban a formálódó református egyház, fogadta el Kálvin genfi kátéját és ott foglalt állást a helvét irányú reformáció tanai mellett. A felújított múzeum Károlyinak külön termet szentel. A létszámfogyás ellenére Jánvári Béla lelkész azon igyekszik, a gyülekezetnek családias, barátságos karaktere legyen.

Már a korai fejlesztésben kapcsolatba tudunk lépni az ellátást igénylő gyermekekkel és családokkal, így hosszú úton tudjuk őket kísérni – mondja Siteri Erika gyógypedagógus, a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény vezetője.

Kreatív, szeretetteljes, nyitott a budai református gyülekezet, ahol arra törekednek, hogy a ma emberét azon a nyelven szólítsák meg, amelyet megért. Csatári Bíborka lelkipásztor szerint a budai a kreativitás gyülekezete, szeretetközpontú és nyitott. – Nem csak az Isten iránti nyitottság nagyon látszik az embereken, az érdeklődés és a megértés is, és hogy valóban az Isten közelébe vágynak.

Szeretnének nehéz sorsúakat, mélyszegénységben élőket munkához juttatni. Immár egy éve a szeretetetszolgálat egyik programjában részt vevő mezőladányi családok készítik, kézzel, a Jobbadni Manufaktúra termékeit. A bőrök megvásárlásával az ő megélhetésüket támogatják.

A diákság és kollégák közötti őszinte kommunikációnak szerintem az épülő bizalom a legnagyobb hozadéka – véli Literáty Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja. Szeretnénk, hogy a gyülekezetek tudják, mi és miért zajlik a saját lelkészképző intézményükben, és bátorítani kívánjuk őket, szánjanak időt és energiát a teológusaikra – nyilatkozta.

Az új énekeskönyvből tudjuk, Vargha Gyuláné Szász Póla fordította többek közt a „Vezess, Jézusunk...” – kezdetű éneket. Szász Károly dunamelléki püspök, korábbi szabadszállási lelkipásztor egyik leánya 1863-ban, a szabadszállási paplakban született. A helyi egyházközség és egyik lelkésze, Pálinkásné Balogi Beáta célul tűzte, a műfordítót visszaadja szülővárosának és a gyülekezetnek.

A kiadók egyeztetése közben merült fel a karácsonyi könyvvásár ötlete: legyenek egy helyen megtalálhatók a keresztyén üzletek kínálta kiadványok, termékek – mondja Monty Taylor lelkipásztor, a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány elnöke a karácsonyi könyvvásár kapcsán.

– Sokszor találkozunk olyanokkal, és tudatosan is keressük őket, akiknek az Úr megváltoztatta az életüket, valamilyen istenélményük volt, és ezt át is tudják adni. Nem a direkt, inkább az indirekt bizonyságtételben hiszek, mert aki még nem vallásos, azt ilyen módon lehet jobban megszólítani.

A zaklató otthon is utoléri a gyermeket az okoseszközök útján. Iskolai bántalmazásnál legalább annyi nyugalma van az áldozatnak, hogy ha hazamegy, oda nem megy utána, fellélegezhet. Internetes bántalmazás esetén ez nincs így – magyarázza Nagy-Szakmáry Enikő, a váci Piarista Gimnázium és Kollégium iskolapszichológusa.

Kérdés, szükséges-e az egyházaknak szociális kérdésekkel foglalkozniuk. Erre a feladatai adják meg a választ: az evangélium hirdetése, a sákramentumok kiszolgáltatása és szeretettel szolgálni minden embernek – mondja Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára.

Az új református korálkönyv úgy próbál egységes lenni, hogy egy-egy énekhez több nehézségi fokozatú letétet is kínál a kántoroknak. A gyűjtemény szerkesztése időigényes, a letétíróknak pedig szem előtt kell tartaniuk, hogy az orgonajáték nem lehet öncélú: a gyülekezeti éneklést kell segítenie.

– Ha van megtartó, szerető környezet, amely a vallásukat megélő családokra többnyire jellemző, ennek lehet védőhatása – mondja Hirsch Anikó. A Bethesda-gyermekkórház mentálhigiénés osztályának vezetője a közelmúltban vehette át a Batthyány-Strattmann László-díjat.

A vallási sokszínűségre a prédikációimban is figyelek, a különbözőségből adódó kérdéseket nem feszegetem – vallja Kovács Lőrinc lelkipásztor, az Ausztráliai Magyar Református Egyház Queenslandi Kerületében működő brisbane-i, marsdeni és Gold Coast-i gyülekezetek vezetője.

Családias, barátságos, közvetlen – mondja Szabó Előd a tatai református gyülekezetről. Az egész közösség szeretettel fordul a családok felé. – Azért dolgozunk, hogy jó legyen megérkezni hozzánk, akár házastárssal, gyerekekkel együtt, illetve azért, hogy barátságosak legyünk, jó kisugárzása legyen a gyülekezetnek.

Október 6-án a gyülekezet tagjai is részt vesznek a református templom közelében 2004-ben újra felállított Szabadság-szobornál tartott emlékezésen, és koszorút helyeznek el a vesztőhelyen álló obeliszknél is – tudatja Király András történelemtanár. Az segítségével emlékezünk a vértanúkra.

Az idő sajátossága, fogyása és megismételhetetlensége miatt Isten segítségével derül ki, mi lesz az, ami egy adott munkanapon vagy szolgálati szakaszban jelentőséget élvez, illetve mely feladatok lesznek elvégzésre méltók – mondja Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese.

Egy egész élet emlékei között él a noszvaji gyülekezet főgondnoka és felesége, Csufor Katalin. – A feleségemnek is köszönet és hála jár azért a meleg családi tűzhelyért, amelyet létrehozva mögöttem állt – mondja Pintér Elemér. Még egy feladatot szeretne elvégezni, mielőtt átadja a gondnoki stafétabotot az utódjának.

– Falun mindenki ismer mindenkit, a család pedig nagyban befolyásolja, ki hogyan éli meg a mindennapokat. A példamutatás, a közösséggel való együtt gondolkodás képessége határozza meg, alkalmas-e valaki erre a szolgálatra.

A tehetséggondozásra különös figyelmet fordítunk, fontos a felzárkóztatás, és a Károli közösség is – utal programjára Tóth J. Zoltán, a KRE Állam- és Jogtudományi Kara új dékánja.

Húsz éve szolgál a Békés megyei Zsadányban a Demeter lelkész házaspár. Az ott töltött eddigi két évtized alatt alaposan átalakították és megerősítették a falu szociális és oktatási szolgálatait, miközben a gyülekezeti élet is új lendületet kapott. Az első diakóniai feladatra 2006-ban találtak rá, akkor indult el a támogató szolgálat.

Kis gyülekezet vagyunk, nagy létszámnövekedésre nem számítok, a körülöttünk élő, de távol maradó embereket – akik egyébként közeli-távoli rokonaink, barátaink, ismerőseink – kellene és próbáljuk is megszólítani – jelzi a célt Tóbiás Zoltán, a Tokaj-hegyaljai falu, Erdőbénye gyülekezetének lelkipásztora.

Leveleiből egy családszerető és utazáskedvelő értelmiségi hölgy alakja rajzolódik ki, aki a Skót Misszió jelmondata – Hogyan tegyünk jót? – jegyében élt – mondja Rojkó Annamária helytörténész.

– Minden évben él bennünk a vágy és az a tudat, hogy mit adott nekünk a Csillagpont, emiatt nem is tudunk érzelmek nélkül gondolni rá. Talán érdemes lenne rendezni egy ehhez hasonló fesztivált, amelyre a Csillagponton felnevelkedett generáció tagjai is elmehetnének a gyermekeikkel. Riportunk főhősei örökké emlékezni fognak a 2013-asra, ahová más-más céllal érkeztek, ám egymást találták meg.

– Az Istennel való kapcsolatomban sokat jelentett a konfirmációm, az ott kapott áldás a mai napig vezérigéje az életemnek: „Harcold meg a hit nemes harcát…”. Miskolci nevelőim és tanáraim még közelebb vittek Istenhez, mélyítették az elköteleződésemet. Pályaválasztáskor két út állt előttem: lelkipásztor leszek vagy gépészmérnök, mint édesapám. Az Úristen a lelkészi hivatás felé terelgetett.

Nagy érdeklődés kísérte az első Protestáns Sokadalom rendezvényét. – Fontos, hogy legyenek efféle, a reformátusokat és az evangélikusokat egymáshoz közelebb hozó eseményeink. Különösen tetszik, hogy megmutathatjuk magunkat az állami ünnepre szervezett forgatagban – mondja Sárosi Dániel orgonaművész, az egyik fellépő.

Lehet, hogy Egyiptom a Föld napos oldala, de ahogy mi élünk, a mi kultúránk, az az élet napos oldala. Ezt már kint megfogalmaztam, és most is tartom – mondja Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumigazgató.

Nemzeti kultúránk megteremtésében a református egyháznak a reformációval, Károli Bibliájával jelentős szerep jutott – emlékeztet Benedek Csaba néprajzkutató. A beszélgetésből az is kiderül, miért vannak búzakoszorúk a református templomokban is.

Tapasztalom, mit jelent kirakatban élni az életünket, s hogy sokszor az embert nem látják bennünk, csak a szolgálattevőt – mondja Nagy Zsoltné Kiss Katalin lelkipásztor, a Tiszántúli Egyházkerület Nőszövetségének alelnöke. Ő állította össze a lelkipásztoroknak a következő fél évre háttértámogatást nyújtó imalánc témáit.

A Felső-Tisza vidéken létrejövő, református templomokat érintő kerékpáros túraútvonalakon egyre többen tekernek. A bicikliseknek nyújtott szolgáltatásokból az egyház is kiveszi a részét: több gyülekezet is kerékpáros pihenőt alakított ki a területén, és szállást is kínál a megfáradt túrázóknak, kirándulóknak.

– Valószínűleg sokat vállaltam, de így, visszatekintve, megérte. Azzal foglalkozhatok, amit szeretek: segíteni az időseken. Hiszem, Isten ezt az utat jelölte ki számomra. És bár vannak mélypontjaim, sokkal többször van sikerélményem.

– Ez a csoda, hogy már az őseinknek is ennyire fontos volt a Szentírás – mondja Sándor Levente. Tízévesen kapta az Bibliát. A fiúból lelkipásztor lett, felnőtt fejjel gyűjteni kezdte őket. A katalógus nélkül csak viszonyszámot tud mondani: százötven.

A Művészetek Völgye minden napja „Lélekébresztő” áhítattal indul a templomban, a Károli-egyetem teológushallgatóinak szolgálatával. Napzárásként „Lélekemelő”-t tartanak. A templom lesz a helyszíne az igeolvasó, az igetanulmányozó műhelynek, a vasárnapi istentiszteleteknek.

Alaprajza a középkori ciszterci templomépítési hagyományhoz köthető. Belső tere kialakításában az egyszerűségre törekedtünk – mondja Dudás Ferenc százados, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár református tábori lelkésze a hódmezővásárhelyi Hunyadi-kápolnáról.

– Az MI nem fog tudni új festészeti vagy zenei irányzatot kitalálni, új alkotást létrehozni. Ehhez kell az intelligencia, amellyel a mai tudásunk szerint a gépek még nem rendelkeznek – nyilatkozta Takács Dániel, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara könyvtárvezetője az egyházi gyűjtemények szakágainak nyári konferenciáján.

A lelkipásztori hivatás éve a témája a Magyar Református Lelkészegyesület idei nyári konferenciájának. E tanácskozás egyike a legőszintébb lelkészfórumoknak, amelyen a résztvevők megoszthatják egymással tapasztalataikat, észrevételeiket – mondja Szőnyi Tamás, az egyesület elnöke.

A pátrohai egyházközségnek ezernyolcszáz megkeresztelt tagja van, a vasárnapi istentiszteleteket a Covid előtt százhúszan látogatták, ma nyolcvanan. Az apadás annak ellenére következett be, hogy a járványhelyzet múltával felhagytak az istentiszteletek online közvetítésével – mondja Koncz Imre, a Szabolcs-Beregi egyházmegye esperese.

Amikor Szabadkára kerültem, megkérdezték tőlem, mire érzek elhívást. Akkor azt válaszoltam, a megtörtek számára való szolgálat mindig is fontos volt számomra, mert Isten elhívott minket, sokszor összetört, és pontosan ezért tudunk együtt szolgálni, együttérezni a megtörtekkel – mondja Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház megválasztott püspöke.

A KözösPont a három történelmi egyház közös projektje. – Szolgálatunk akkor sikeres, ha mindennap sok a betérő, mély beszélgetések alakulnak ki, és segítünk néhány fiatalnak. Ha az önkéntesek fogódzót adhatnak az érdeklődők egy-egy problémájának megoldásához – mondja Demeter László vezetőségi tag.

Húsz centiméternyi iszap borítja még most is az erdélyi Sárd református templomának padlóját. A medréből kilépő Igen patak hagyta ezt hátra június 11-én. A takarítással és helyreállítással megbízott vállalkozó jelezte: igyekeznek a hideg idő beálltáig végezni a munkálatokkal. A sárdi reformátusok addig is megtarthatják istentiszteletüket vasárnaponként, egy kis imateremben.

A paksi gyülekezet iskoláját a XX. század közepén államosították, az elvett, leromlott állapotú épületet visszakapta az egyházközség a rendszerváltás után, de felújítására egészen 2018-ig kellett várni. Az eklézsia az elmúlt két évtizedben fejlődött és erősödött hitben, összetartásban.

– Elgondolkodtam azon, hogy az istentagadás rossz irány lehet, mert nem mentem vele semmire. Utána jobban figyeltem a feleségemre, aki ekkorra már erősen kötődött a református egyházhoz, így elkezdtem közeledni én is. Ő orvosként segítette a Református Iszákosmentő Misszió dömösi csendesheteit.

Újra találkozhatnak a Kárpát-medencei református általános iskolák pedagógusai, vezetői. – A kapcsolat óriási tőke, ez a találkozó remek alkalom ennek építésére – mondja Nagy György, a házigazda felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda igazgatója.

A nagyszokolyi reformátusok templomuk és orgonájuk megújulásáért mondanak köszönetet. A gazdag történelmű egyházközség leginkább a gyermekekbe helyezi bizalmát, és szoros kapcsolatot ápol a környező települések református gyülekezeteivel. Álmuk, hogy egyszer újraindítsák a helyi református iskolát.

A város huszonegy gyülekezete bár behálózza Debrecent, mégis szinte külön szigetként van jelen. A Debreceni Református Napok az együttes megmutatkozás alkalma lehet – fogalmazott Fekete Károly tiszántúli püspök. A rendezvényt második alkalommal tartották meg a cívisvárosban.

A református közösségekben a konfirmációra úgy is tekintettek, mint a nagykorúság és a gyülekezet teljes jogú tagjává válás ünnepélyes megerősítésére – magyarázza S. Lackovits Emőke néprajzkutató. A nyugalmazott múzeumi főtanácsossal a konfirmációról beszélgettünk.

Huszonegy gyermek állt az úrasztala körül, miután Bódis Tamás kisbajomi lelkipásztor megkeresztelte őket május második vasárnapján. A rendhagyó istentiszteletet még különlegesebbé tette, hogy a gyermekek mindegyikéről a Nyugat-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központhoz tartozó nevelőszülők gondoskodnak.

A menekült gyermekek befogadása és a hátrányos helyzetű tanulók segítése folyamatos mentális, lelki, szervezési problémát jelenthet a pedagógusoknak, amire reflektálniuk kell az intézményeknek. Nekik segít a Református Pedagógiai Intézet.

A koreai szakos alapképzés – amelyre pedig már külsősök is jelentkezhetnek – jövő szeptemberben indul. És valamennyi károlis bölcsészhallgató részére kínálunk koreai nyelvi, történelmi, valamint kulturális kurzusokat – mondja Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem új tanszékének vezetője.

– Családom több szállal is kötődik a református egyházhoz. Sárospatak tizenegyezer fős kisváros, és aki akár kissé is nyitott szemmel, füllel jár Patakon, tudhatja, hogy az orvosi hivatásom mellett a református gyülekezet főgondnoka is vagyok.

A Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom már a kezdetek óta állandó résztvevője a Csillagpontnak és segíti a visszakapott iskolák oktatóit és tanulóit a reformátusságuk megélésében – mondja Kovács Dia iskolalelkész, a mozgalom munkatársa.

A XV. zsinati ciklus hetedik ülésén első olvasatban tárgyalták és vitatták meg a lelkészek jogállásáról szóló új törvényt, amely pontosítja a lelkész és a lelkipásztor fogalmát, rendezi a szolgálati viszony kérdését, célja a lelkésznők jogi helyzetének rendezése, a gyülekezettudatosság erősítése. Szólláth Bernadett zsinati jogtanácsost kérdeztük.

Szükségünk lenne egy olyan közösségi térre, ahol a konfirmációs felkészítőket, az ifjúsági, a klasszikus, a cursillós bibliaórát, a kóruspróbákat is jobban megszervezhetjük – jelzi a gyülekezeti igényt Simon Döme András lelkipásztor.

Nem csak azért tartunk fönn iskolákat, mert jó oktatást nyújtunk, mint ahogy idősotthonokat sem csak azért tartunk fent, mert az öregeknek szükségük van a gondozásra. Hanem hogy általuk evangéliumot hirdessünk, és épüljenek a gyülekezeteink – mondja Balog Zoltán püspök, a zsinat lelkészi elnöke a Balatonszárszón tartott zsinati ülés után.

A Bethánia CE Szövetség a százhúsz évvel ezelőtt kitűzött célért munkálkodik: hirdetni az evangéliumot. Az elmúlt évtizedekre az idén leköszönő elnökkel – aki annak idején, tizenhat évesen lépett be hivatalosan is a Bethániába – és feleségével, Miklóssy Józsefné Herminával tekintettünk vissza.

A Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnáziumban egész tanévre kiterjedő programokkal emlékeztek meg a névadó lelkipásztor száz éve kezdődött budafoki szolgálatára.

A szenvedélybetegek akkor tudnak igazán elindulni a gyógyulás útján, ha őszinték – hangsúlyozza Hodánics Tamás, a Kecskeméti Kékkereszt Csoport segítője, kórházlelkész és addiktológiai konzultáns a témáról készült interjúban.

Volt passiójáték, szó esett a romák társadalmi felzárkóztatásáról, a tizenegy keresztyén roma szakkollégium jelentőségéről és eredményeiről, a nevelőszülőknél felnövő gyermekek és a nevelőotthonokban élő társaik tanulási motivációjáról, a roma női identitásról az Összetartozunk címmel szervezett roma integrációs napon.

– A mi élő vizünk Jézus, ha elfogadjuk, szolgálatunkkal és Jézus szeretetével mi is termést hozhatunk. Így lehet boldogságunk és örök életünk. Ezért boldog a lelkem, hogy én hozzá tartozhatok, hogy a kertjében dolgozhatok.

Anyaegyházközséggé vált a Győrújbarát-Ménfőcsanak-Nyúli Református Egyházközség. Százharmincra nőtt a közösség létszáma. A gyülekezeti központot kocsmából alakították ki, ám mint Bella Péter lelkipásztor mondja: ez a létesítmény immár „mindent tud”, amit egy mai templom – van lelkészi hivatal, több közösségi tér, parókia és templomtér.

A klímaváltozás és a fenntarthatóság volt a témája az Magyar Tudományos Akadémia középiskolai tanulmányi csapatversenyének. A győztes a Gödöllői Református Líceum Gimnáziumának Trifolium nevű csapata lett, három tizedikes diák. A sikerben a nyertesek szerint az is közrejátszott, hogy az iskola érdeklődővé és kreatívvá neveli a diákjait.

Az Európa Rádió összes munkatársának együttesen ítélték oda a sajtódíjat azért a magas színvonalú, értékteremtő munkáért, amelyet az ott dolgozók a műsoraik készítése során végeznek. A miskolci központú médium munkatársai törekednek arra, hogy helyi témákról szóló műsorok is készüljenek a hitéletiek mellett.

– Lassan közeledtem az egyházhoz. A korábbi lelkész és felesége nyaranta hittantáborokat szerveztek a faluban. A táborokban a feleségemmel együtt segítettünk. Később már nem csak a tábori feladatok találtak meg a gyülekezetben, egyre közelebb kerültem a közösséghez. Rendszeresen imádkozom, és sokszor csodálkozom, mennyi mindent kaptam, kapok Istentől, mennyire gondoskodik rólunk.

Formabontó, befogadó, evangéliumi – így jellemzik gyülekezetüket a Monorierdői Református Missziói Egyházközség tagjai. Az önállóság hatodik évében járó református közösség most alakítja ki saját hagyományait, közben a községet is szolgálni szeretné. E szolgálat része a hamarosan felépülő Erdei Csillagfény Református Bölcsőde is. Alapkövét április 1-jén tették le.

Magyarországon egy évtizeddel ezelőtt még nem volt közismert a bullying fogalma, holott azok a cselekmények, amelyeket takar – jellemzően a megalázás, csúfolódás, kiközösítés és fizikai erőszak – mindig is jelen voltak a közoktatási intézményekben. Az ilyen cselekedetek számottevően nem nőttek az elmúlt tíz év alatt, csupán egyre több cselekményt tekintünk annak.

Tíz éve fogadja nyugalomra vágyó vendégeit a nagybörzsönyi Malomkert Hotel, Étterem és Rendezvényközpont. E helyet az egyházi csoportok is felfedezték. Akár 10-15 kilométert is kirándulhat úgy az ember a környező erdőkben, hogy nem találkozik más csoporttal, és valóban élvezheti az erdő csendjét, nyugalmát.

Ma már számos gyülekezet használja a koralkonyv.hu-n elérhető, a régi és az új református énekeskönyvhöz készült akkordos, valamint a több szólamban kidolgozott orgonakíséreteket. Vad Péter Zsigmond orgonista, kántor szerint az akkordos kíséretek elsősorban a gyülekezeti rétegalkalmakon, az orgonaletétek az istentiszteleteken segíthetik új énekeskönyvünk alapos megismerését.

Sokat beszélhetnénk arról, milyen családias a gyülekezetünk és mennyire sokan szolgálunk benne, de mindennek az alapja az istentisztelet és az igehirdetés – mondja a Mátyásföldi Református Egyházközség egyik tagja. Ők tényleg nem csak szavakkal segítik egymást. Március 12-én az ő templomukból szól Isten Igéje a Kossuth Rádió hullámhosszán.

Az elnéptelenedő falvak gyülekezeteinek megtartására azóta keresi a megoldást az egyház, amióta elkezdődött az elvándorlás a településekről. Nem kifejezetten a XXI. század szülte probléma ez, a jelek már a rendszerváltás előtt látszódtak, de a folyamat a kilencvenes évek után gyorsult fel igazán.

A második világháború után a magyar hatóságok feloszlatták a betegek, gyengék, elesettek segítését és a keresztyén hit védelmét valló Johannita Rendet. Az emigrációban működtek tovább, csak 1990-ben tértek haza. A magyar kormány hivatalosan 1992-ben ismerte el a rendet mint nemzetközi szervezetet.

– Ez egyrészt felelősség, hogy hirdetnem kell az Igét mindenkinek, másrészt pedig öröm, hogy tehetem, hogy részese lehetek ennek a szolgálatnak. Az a tapasztalatom, hogy legyen szó a börtönben vagy gyülekezetben végzett szolgálatról, nagyon kell hozzá Isten kegyelme.

– Mivel az Úr mindenkor, mindenhol elérhető a számunkra, legyünk jelen mi is az Isten számára egyenként, legyünk jelen egymás és gyermekeink és a közösségeink számára. Sokszor rohanunk mi is, de ilyenkor eszünkbe jut: légy jelen! Meg kell állni, minden tud várni – mondja Kátoli Gábor és felesége, Veronika, akik a Bibliai Házassággondozó Szolgálatban végzett munkájukról és életükről beszéltek lapunknak.

– Éveken át felvételiztem az orvosi egyetemre. A hatodik szuperül sikerült. Fel is vettek, csak fizetősre. Közben hitben járó atyafik kérdezték tőlem: nem akarok inkább lelkész lenni? Akkor már megismertem a férjem, aki tudta, ő a lelkészi szolgálatot választja, nekem a „papné” hivatás is elég lett volna. Aztán lassan meghallottam Isten szavát, de megerősítésre volt szükségem.

Egy lelkészházaspár házassága és hivatása akkor működhet jól, ha mindketten azt a feladatot végzik, amelyet az Úr rájuk mért, amelyhez tehetséget kaptak – vallja Hangó István. Feleségével négy gyermeket neveltek fel, és bár nem azonnal mondtak igent Miskolc ikonikus gyülekezete meghívására, döntésüket azóta sem bánták meg.

Családias légkört szerettünk volna teremteni, olyan közösséget kovácsolni, ahol mindenki ismeri a másikat. Szerető és befogadó gyülekezetre találtunk itt, igyekeztünk úgy forgolódni, mintha otthon volnánk: feleségem erdélyi, én Kárpátalján születtem – tudatja Bartha Béla, a Siófoki Református Egyházközség lelkésze. Nejével, Bartháné Tatár Imolával 2007 óta szolgálnak a Balaton-parti városban.

– Azt mondtam, hogy nem mehetek szembe Isten akaratával. Most úgy érzem, hogy helyemen vagyok, és ez az a szolgálat, ahol tényleg megtaláltam azt a küldetést, azt a feladatot, amelyet Isten rám bízott.

Közös ünnepélyes megemlékezést szervezek az év elején a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem. Az ünnepség Petőfi 200 emlékév programjával indult, majd az idén szintén 200 éves Kölcsey Ferenc Himnusza és a 250 évvel ezelőtt született költő, Csokonai Vitéz Mihály előtt is tisztelegtek.

Énekverseny a Psallite: a résztvevők gyülekezeti énekek, egyházi népénekek és zsoltárok előadásában mérik össze tudásukat. A Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara által először megrendezett megmérettetéssel űrt kívánnak betölteni a hazai énekversenyek sorában. Méhes Balázs dékánhelyettest a tapasztalatokról kérdeztük.

– Nekem öröm, ha másokon segíthetek. Nem önmagunk miatt élünk. Isten már korábban a szívemre helyezte, hogy felelősséggel kell lennünk embertársaink iránt, nemcsak a családunkon belül, hanem a világban is. Mások megsegítése példa volt előttem a saját családomban.

Vitéz Ferenc tanulmányát választották a legjobbnak a Magyar Művészeti Akadémia esszé- és novellaíró pályázatának esszé kategóriájában. – Tanuló tanár vagyok, aki folyamatosan igyekszik tanulni abból, ahogy és amit tanít. Abból is, amit olvas – vallja a sokoldalú szerző: egyszerre író, költő, irodalomtörténész, szerkesztő és docens a hittudományi egyetemen.

– Sokat tehetnek a családokért a lelkészek, mert egyszerre találkoznak az egész családdal a kazuális eseményeken. Még a családterapeuták többsége sem találkozik egész családokkal, csak a család egy részével – magyarázza Fodorné Ablonczy Margit. A Családpasztoráció című könyv szerzőjét arról is kérdeztük, a kazuális alkalmak miért alkalmasak arra, hogy rendezzék a családi kapcsolatokat.

A Budapest-Hold Utcai Református Egyházközség fennállása 160. évfordulójához közeledik. A szeretetszolgálat és a kereső emberek befogadása ma is sarokkövei a református közösségnek. – Nálunk minden korosztály megtalálja a számára leginkább megfelelő alkalmat. Nyitottan fordulunk azok felé, akik közöttünk próbálnak otthonra találni – mondja Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke.

Erős a vágy az emberekben a transzcendens iránt. Felelősségünk az is, a személyes boldogság- vagy igazságkeresésre tudunk-e válaszolni – mondja a közmédia vallási főszerkesztősége vezetője, Andrónyi Kolos.

– Úgy nőttem föl, hogy láttam, miből áll a lelkész szolgálata. Megértettem, hogy ehhez elhivatottság kell, s hogy szívvel-lélekkel kell végezni a feladatokat, amelyek sokszor nem túl látványosak.

– Most, a háborús viszonyok, a gazdasági nehézségek és a világjárvány árnyékában különösen nagy szükség van a szeretetre. Isten szeretete mellett a másik ember szeretetére is. Pál apostol is azt mondja, hogy a szeretet a legnagyobb. A szeretet hitből fakad, az örömöt pedig a szeretet szüli. Fontos, hogy a szeretetet örömmel adjuk át, életigenléssel és reménységgel.

Tizenhét éve gazdagítja a székesfehérvári adventi programok sorát az ökumenikus jótékonysági est. Bevételével egy katolikus és egy református gyülekezetet vagy intézményt támogatnak. – A legnagyobb öröm, ha másokért tehetünk valamit. Hálás vagyok Istennek, amiért ezt a gyönyörű feladatot a szívemre helyezte – tudatja a szervező Prekrit Judit.

– Örömmel vetettük bele magunkat a szolgálatokba, szeretettel fogadtak a közösségek is. Érdekes megtapasztalni, hogy bár az evangéliumnak óriási ereje van, nem mindig úgy és akkor hat, és nem biztos, hogy olyan gyorsasággal hoz növekedést, mint ahogy azt mi szeretnénk. Minden szolgálatot teljesítőnek meg kell ezt tanulnia.

Telkibánya közkedvelt túrázóhely. A látnivalók között gyakran felkeresik a református vártemplomot és a mellette elterülő gombfás temetőt. Több kutató is azon az állásponton van, hogy ez a temetkezési kultúra a reformáció hozadéka, a kálvinista hívek ilyen különleges fejfával akarták megkülönböztetni nyughelyeiket.

A lelkésznek hidat kell felépítenie az életkérdések és az evangélium között – mondja Fazakas Sándor, a Tiszántúli Református Lelkésztovábbképző Intézet vezetője. Ezt az hídépítést segítik a képzéseik.

– A kalauz strukturálja a bibliaolvasásunkat. A legszélesebb körben terjesztett református kiadvány. Az évek alatt kialakult a felkérendő szerzői gárda; hetenként egy ember, szinte kizárólag református lelkészek, bár volt arra is példa, hogy presbiterek írtak a kalauzba gondolatébresztőt – magyarázza Pecsuk Ottó szerkesztő.

– Mindig is ott motoszkált bennem, hogy amit a teológián és a fasori gyülekezetben tanultam, amit tényleg áthatott az evangélium, bárcsak hazavihetném valahogy – tudatja Édes Gábor lelkipásztor. Isten megadta számára a lehetőséget, január óta ő szülőfaluja, a felvidéki Marcelháza lelkipásztora.

Az álhíreket formajegyeik, megjelenésük alapján is hajlamosak elhinni az emberek, mert pontosan úgy néznek ki, mint a valódi hírek – magyarázta Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató azon a konferencián, amelyet az álhírek (fake news) terjedéséről, kialakulásáról, felhasználásáról rendeztek.

– A gyülekezetünkben hatvanöt éve Zólyomi Józsefnek hívják a gondnokot. Én a harmadik vagyok a sorban. Nagyapámmal kezdődött, őt édesapám követte, aki ötvenegy évig volt presbiter és harminchat évig gondnok. Jómagam idén októberben már harminchárom éve vagyok presbiter és tizenkét éve gondnok.

Missziós lehetőségként tekint bölcsődéjére, óvodáira, iskolájára a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség. A hagyományait büszkén őrző gyülekezet most is készül a reformáció ünnepére, amely minden évben látványos eseménnyel ér véget. Az állandó alkalmak közül kiemelkednek a bibliaórák: tartanak a nőknek, férfiaknak, a felnőttként konfirmáltaknak, az ifjúságnak és a gyülekezet egészének.

– Fontos számomra, hogy az ifjúsági élet ne merüljön ki pizzázásban vagy közös strandolásban. Ne ez legyen az összetartó erő, hanem az imádság, az Ige. Nálunk például már az első pillanatoktól kezdve létezik imaközösség, minden ifjúsági csoportban. Az igeközpontúság miatt vagyunk mások, ez különböztet meg bennünket.

Négy évtizede szolgál férjével Demecser református lelkipásztoraként Bodnár Péterné Bíró Mária lelkipásztor, a Titus Hitéleti Alapítvány alapítója. – Segíteni szeretnénk a gyerekek hitre jutását és a hittanoktatást, azt, hogy a gyerekek jobban megismerjék Jézust, és támogatást akarunk nyújtani a katechétáknak, lelkipásztoroknak – foglalja össze tevékenységük célját.

– Mindig találunk valamit, ami arra ösztönöz bennünket, hogy észrevegyük az Isten üzeneteit. Jó érzés látni, hogy a közösségünkben van erő és van jövője – mondja Pálinkás Gyula. Két éve szolgálnak lelkipásztorként feleségével Szabadszálláson, évtizedes szatmári szolgálatból érkeztek a bács-kiskunsági városba.

– Ünneplés lehet az is, ha a család leül egy vén dió- vagy tölgyfa alá, és csendben, áhítatosan hallgatja a „teremtmények hangját” – állítja Victor András ny. főiskolai tanár. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület korábbi és tiszteletbeli elnökét, az Ökogyülekezeti Tanács tagját a teremtés hetéről kérdeztük.

– A felvetés hirtelen jött, de a gondolat ott maradt bennem. Végül sok imádság és igeolvasás után arra jutottam, hogy megpróbálom. Ha Istennek ez a terve velem, akkor ő ebben segíteni fog. Ha mégsem ez az utam, akkor pedig – kértem is erre – akadályozzon meg ebben, nehogy szembemenjek az ő akaratával. Az elhívásom végül a teológiai évek alatt erősödött meg, mára pedig nincs kétségem.

A Magyar Református Szeretetszolgálat Kutató- és Mentőcsoportjának munkáját kutyák is segítik. Közülük kettő területátvizsgáló, négy nyomkövető. – Sokkal több a gyakorlás, mintegy száz az egy arányban van egymáshoz viszonyítva a gyakorlat és a bevetés – mondja a csoport vezetője, Hegedüs Gábor.

– Eddigi életem felét már hitben éltem le. Egyre inkább kötődtem az egyházhoz, megsokasodtak az életemben azok a történések és cselekedetek, amelyek Isten kegyelmét bizonyítják, amelyek abszolút alátámasztásai hitre jutásomnak.

Felelősség és feladat a nagytemplomi egyházközséghez tartozni – tudatja az egyik presbiter, Hadházi Dávid. – Megtisztelő feladat és egyben nehézség is e közösségben szolgálni – magyarázza Oláh István elnök-lelkipásztor. – Templomunk Debrecen jelképe, szűkebb és tágabb környezetünkben is figyelemmel kísérik, mi történik nálunk, ezért egyáltalán nem mindegy, milyen példával járunk elöl.

Már a gimnáziumi éveiben orgonatörténeti kutatásokat végzett Fekete Károly. A Zeneakadémia helyett a teológiát választotta, de a zenéről nem mondott le. A tiszántúli püspök képzett egyházzenész, orgonista is. Ha ideje engedi, ma is gyakran ül a klaviatúra elé. A Református Énekek ünnepén a Művészetek Palotájában Bachot játszott.

Egy teológushallgatókból álló négytagú kórus 1975–1976-ban vonattal járta az ország gyülekezeteit, hogy éneklésével is bizonyságot tegyen, közben örömmel és hálával fogadta a házigazda lelkipásztorok tanácsait a lelkészi szolgálatról. A kar tagjainak máig meghatározó élményük az együtt töltött idő.

– A szakmai életpálya elég vonzó lehet ahhoz, hogy elkötelezetté tegye a hittanoktatókat – nyilatkozta Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója.

Kolumbán Vilmost, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektorát választották meg a kerület lelkészi főjegyzőjének. A püspökhelyettes úgy véli, egyháztörténészi tapasztalatai is segíthetik majd a munkáját.

Az igazi hangszernek lelke van – vallja Hajnal András vattai lelkipásztor. Ő gondolta ki, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei település gyülekezetének felújítás alatt álló orgonája megjelenésében hasonlítson az új református énekeskönyvhöz. A lelkész, és felesége, Hajnal-Farkas Zsófia kántor, zenetanár különös kapcsolatot ápolnak a zenével.

– Mindig is kértem Istent imádságban. És azt láttam, hogy amikor kérem, akkor egy szempillantás alatt megoldódnak azok a problémák, amelyekbe belekerültem. Ezek után éreztem, hogy Isten gondviselése velünk van, személy szerint velem is. Fontos ezeket a megtapasztalásokat mélyen őrizni a szívünkben.

Négy évtizede kötött házasságot Bodnár Péter és Bíró Mária. A Demecserben szolgáló lelkészházaspárnak eddig színes élete volt. Együtt nevelték fel négy gyermeküket, örülnek kilenc unokájuknak. Jövőre negyvenéves közös szolgálatukat ünneplik.

Olyan tábort szeretnénk, ahol együtt lehetnek a már egyetemisták, gyülekezetünk tagjai, illetve a gimnáziumokból, középiskolákból, református gyülekezetekből érkező fiatalok – tájékoztat Damásdi Péter, a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet lelkésze az Új kezdet nevű hagyományteremtő együttlétről.

Sosem fordult még elő, hogy egy iskola két diákja is döntőbe jusson az Ifjú tudósok tanulmányi versenyen, a miskolci Lévay József Református Gimnázium két végzős diákjának mégis sikerült, egyikük a képzeletbeli dobogó harmadik helyére is felállhatott. Herczeg Judit Evelin és Kedves Eszter Virág a verseny alatt nem is gondoltak arra, hogy egymás ellenfelei volnának.

Köz- és magánépületek mellett két református templom is épült már Berzsák Zoltán és a 4plusz Építész Stúdió tervei alapján. – A világban Krisztust a gyülekezeti közösségek képviselik: ezek sajátosságai határozzák meg leginkább, milyen legyen egy templom. Fontos a református hagyományok továbbvitele, újraértelmezése is – sorolja az építész.

Tizennegyedik alkalommal rendezi a Sukorói Zenei Nyár programját a helyi református gyülekezet. Kardos Ábel lelkipásztor tudatja: hangversenyeket szerveznek, és Szabó Balázs zenetörténeti írásainak is helyet adnak, így a zene mellett próza is elhangzik az estéken.

– Az embernek le kell tennie a bűneit Jézus lábához, máskülönben nincs újjászületés. Amikor megkapjuk azt a felszabadító bizonyságot, hogy megbocsáttattak a bűneink, igyekszünk azokat nem újra elkövetni. Az Úr kezébe teszek le mindent. Megtérésem óta szeretném, ha mindenki érezné, amit én, ha másoknak is át tudnám adni ezt; szeretném, hogy minél többen ismerjék meg Jézust.

Huszonötödik alkalommal találkoztak a magyar református középiskolák. Az összejöveteleken nagy hangsúlyt kapnak a lelki programok. Az idén – Karcagon – a delegáltak nemcsak egymást, hanem a várost és a Hortobágyot is megismerhették, és nyílt találkozótörténeti kiállítás.

Az apró, határ menti település, Pusztafalu lakosságának majdnem 80 százaléka reformátusnak vallja magát. A lassan ötszáz éves gyülekezet féltőn gondozza templomát, ápolja hagyományait. Közben előre is tekint: kihasználva a környék turizmusban betöltött, kiemelt helyzetét, közösségi házat építettek: elsősorban református vendégeket fogadnak majd.

– Hiszem, hogy gyülekezetünk magyar református egyházunknak történelmi irányultságú, helyi jellegű, mégis országos kitekintésű missziói-hitmélyítő műhelye lehet – vallja a Magyar Örökség Díjas Vizsolyi Református Egyházközség lelkésze, Kovács Zsolt Levente.

– A tősgyökeres körmendiek sajnos kihalnak, az Őrség falvaiban élők beköltöznek a városba – magyarázza a három évtizedes stagnálást Szabadi István lelkipásztor. Mint mondja, a beköltözők közt református alig akad. Aki mégis az, nem keresi a gyülekezetet. De ebben is a lehetőséget látja: – Utánuk kell mennünk, és hívogatnunk kell őket.

– Édesapám és a lelkipásztorunk kérdezték, miért nem megyek a teológiára, mert úgy látják, ott lenne a helyem. Úgy gondoltam, megpróbálom. Akkor még nem azzal a szándékkal iratkoztam be, hogy én lelkész akarok lenni. Elsőéves teológus voltam, amikor az egyetemi lelkész azt mondta: – Jöhet valaki úgy ide, hogy nincs elhívása, de anélkül nem mehet ki a teológiáról.

Az apák napja erősödése is jelzi: valamit kellene tenni annak érdekében, hogy az apa közelebb legyen a gyermekeihez – jelzi Szarka Miklós református lelkipásztor, családterapeuta.

– A budafoki református gyülekezetben – és máshonnan is – hallottam, milyen nehéz az ismerkedés, ami szerintem is nagy probléma. Ezért találtam ki 2019 nyarán a Keresztyén randit, az első alkalmat még júniusban meg is tartottuk – emlékezik vissza Pető Richárd, a párkereső est ötletgazdája.

Hobbiból készít ölelni való plüssmackókat Somlainé Kiss Viktória. A legtöbb játék a Bethesda Gyermekkórházban fekvő gyermekekhez kerül: a gyógyulást segítik, támaszt és vigaszt nyújtanak, ha épp nincs a gyerekekkel senki, aki bátorítaná őket. Viktória már négy éve varrja a gyógyító macikat, több mint hétszáz került már ki a keze alól.

– Óvodai nevelésünk célja, hogy családias, szeretetteljes légkörben, a családdal közösen egyházi témájú élményekhez juttassuk gyermekeinket – mondja Tóthné Szabados Márta, a Mezőörsi Tálentum Református Óvoda vezetője. Három csoportszobában hetvenöt kisgyermeket nevelhetnek keresztyén szellemben, illetve elindul a minibölcsőde is.

Szimbolikus jelentősége is van, hogy a Református Egység Napja részeként egyházunk tíz püspöke egy időben tíz református templomot áld meg Erdélyben, köztük olyanokat is, amelyekben jelenleg nem él gyülekezet. Ez kinyilatkoztatás arról, hogy még mindig itt vagyunk, számolni kell velünk – tudatta Géresi Róbert felvidéki püspök.

A TejjelMézzel amellett, hogy mintegy üzemi konyhája a göncruszkai református oktatási intézményeknek, továbbá a falu egyetlen étterme, ahová így a helyiek beülhetnek egy-egy ebédre, valamint a környékre látogató turisták is jóllakhatnak, missziós központ is. Olyan hely, ahol közvetetten találkozhatnak Isten Igéjével a vendégek. – Ide olyanok is bejönnek, akik a templomba vagy a gyülekezeti házba nem lépnének be.

– Bekapcsolódtam a pasaréti református gyülekezet életébe. Cseri Kálmán lelkipásztor ekkor Óbudán tartott evangelizációt, ahol pontosan és szépen leírta a megváltás lényegét, a jelentőségét. Ez szíven ütött. Ezen az óbudai evangélizáción tértem meg. Megértettem végre, hogy Krisztus személyesen engem is megváltott.

Fel kell készíteni a segítőket: a Bárka táborba – funkciójának megfelelően – sok hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermek érkezik, akikkel különleges bánásmódot igényel a kapcsolattartás, az együttműködés és a közös játék – magyarázza Bányai Sándor élménypedagógus, aki a kezdetek óta részt vesz a szervezésben.

Évről évre több a református kötődésű épület Lovasberény történelmi főutcáján. A Kossuth utcában nemcsak az évszázados parókiát és a türelmi rendelet idején épült templomot találjuk, hanem a gyülekezeti házat, az egykori és az új óvodaépületet, közéjük ékelődve pedig a tíz éve ismét református fenntartásban működő iskolát.

Örökségünk: a prédikáló mennyezet III.

Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; utánajárunk, hogy a hazatalálás érzésén és a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; olyan művészt is bemutatunk, aki a mai napig foglalkozik kazettás mennyezetek készítésével.

– A „jótett helyébe jót várj” népmesei motívum nemcsak az életben, de az egyházban, Urunkkal szembeni elvárásainkban sem működik. Az érdemteológiai kísértések, vagy az Istent kényszerítő ösztönök olykor a kegyességünk gyakorlását is átszövik, máskor pedig „meglankadnak a kezek, megroskadnak a térdek”, és olykor megrestül a személyes kegyességem is életeseményeink sodrában.

A Szilvásvárad fölé magasodó Kerektemplomhoz még az eredeti, 1840-ben épült lépcsősoron lehet feljutni. Néhány éve körbe kellett keríteni a szaporodó vandál tettek miatt. A turisták között igen népszerű helyszín azóta csak kísérővel tekinthető meg. A klasszicista stílusú szívesen választják esküvői helyszínnek a házasulandók szerte az országból.

Évszázadok óta őrzi reformátusságát Mezőtúr: két templom, kiterjedt oktatási és szociális intézményi hálózat is szolgálja Isten ügyét. A gyülekezet a hagyományok ápolása mellett nyitott a megújulásra is. – Olyanokat is megszólítunk és hívogatunk, akik csak most ismerkednek Isten Igéjével, és szeretnének közelebb kerülni hozzá – mondja Mihalina László, feleségével együtt a közösség vezető lelkipásztora.

Lelkész vagyok, de ma inkább karmester lett belőlem – jellemzi magát Sípos Ajtony Levente. Feleségével húsz éve szolgálnak a soltvadkerti református gyülekezetben. Szerinte e közösség egy nagy zenekar, amelyben rengeteg jó szándékú, tettre kész, sokféle képességű ember van: remekül játszanak a tehetségek hangszerein.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tavaly országos kampányt indított azért, hogy a felmérésben minél többen vállalják magyarságukat és református vallásukat. – Missziós stratégiát állítunk össze: megpróbáljuk az olyan településeken is, ahol nincs református gyülekezet, elérni a magukat reformátusnak vallókat – tudatja Géresi Róbert püspök.

Egy gyülekezet nem csak annyi, amennyit a templomban, egy istentiszteleten látunk. Egy egyházközség millió-egy ágból él, meg kell látnunk ezeket a lehetőségeket, és beépíteni őket az egyházközség életébe – magyarázza Földesiné Kántor Mária. Negyven éve szolgál Hernádnémetiben, s bár hívták máshova, nem hagyta ott szeretett közösségét.

Sokan „vakon” indultak neki a menekülésnek, de családi, baráti és gyülekezeti kapcsolatok révén többen vannak olyanok, akik már a határ átlépésekor tudták, hol töltik majd az éjszakát. A Hete családnak az Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség nyújt menedéket.

– A hit megtartása csak úgy működik, hogy ha elfogadom Krisztust és azt az ajándékot, amit Isten benne adott nekünk. Én befogadtam Krisztust, attól kezdve ez valahogy magától értetődő volt. Kétségtelen, hogy az iskola önmagában nem predesztinálja az embert, de jó alapokat adhat.

A Székesfehérvár-Belvárosi Református Egyházközség hálát adott a szomszéd épületben működő általános iskoláért és annak új épületszárnyáért. A múlt évtized a fizikai építkezések jegyében telt, idén a lelki építkezésnek kell nagyobb hangsúlyt kapnia. A gyülekezet vezető lelkipásztorát, Szász Zoltánt és presbitertársait kérdeztük.

A Károli Gáspár Református Egyetem társadalmi felelőssége, hogy ne csak jól képzett technokratáknak adjon diplomát, hanem olyan önállóan gondolkodó értelmiségieket képezzen, akiknél egyszerre van jelen a biztos szakmai alapokon álló gondolkodás és kritika, de főként önkritika, a missziói tudat és a hazáért, társadalomért érzett felelősség – mondta Trócsányi László rektor.

– A karikagyűrűmbe a Jakab 1,17 van gravírozva. Azért ez a kedvencem, mert amikor még csak ismerkedtünk Eszterrel, őt is Isten elé tettem: Uram, ha te azt mondod, hogy nem ő az én társam, bár én nagyon szeretem, elfogadom tőled a választ. Akkor kaptam ezt az Igét, és hiszem, ő a tökéletes ajándék. Nem azért, mert bűntelen, nem azért, mert én bűntelen vagyok, hanem mert Isten adta.

Nyolcvanéves álmuk vált valóra a balatonakarattyai reformátusoknak: elkészült új templomuk. Az Ige üzenete ma az, hogy az Isten által teremtett krisztusi alap szilárdan, mindenkor megáll, és ez a templom sem csak vasbeton alapra épült, hanem krisztusi alapra is. De a templom felelősség is – hangsúlyozta Steinbach József dunántúli püspök.

A Magyar Református Szeretetszolgálat évről évre meghirdeti tűzifaprogramját, amelyben rászorulóknak szeretnének segíteni. Riportunkban utánajártunk, hova kerülnek a felajánlott fahasábok. Van, akinek a szeretetszolgálat adománya valóban a túlélést garantálja.

– Ami nem változott, az a szolgálat iránti szeretetem és elhívásom. Jó szívvel készülök minden szolgálatra, igyekszem segítséget nyújtani, bátorítani, vigasztalni, Isten igazságára rávilágítani az igehirdetéseimben. De sok minden változott is bennem. Muszáj is, hiszen a gyülekezet is változik.

Az ember az adott körülményekhez képest próbálja a legjobb megoldásokat keresni és előrelépni, ne abszolút szinthez mérje magát – vallja a világjáró orvos, Erdélyi Dániel gyermekhematológus. Ő kapta tavaly az Érintettek Egyesület díját, amellyel a daganatos betegségben szenvedő gyermekek szülei fejezik ki hálájukat az egészségügyi dolgozóknak.

Fontos, hogy a dolgokat összefüggéseiben lássák a gyerekek. Azt szoktam mondani: a biológia a természettudományok királynője, mert ahhoz, hogy egy végtelenségig összetett életjelenséget a diákok megértsenek, egyszerre kell a fizikát, kémiát, matematikát használni – vallja Horváth Zsolt, a Gödöllői Református Líceum Gimnáziuma biológia–kémia szakos tanára.

A. Tóth Sándor figuráiban, szakrális képeiben erős jelképiség is megjelenik. Ennek ellenére természetelvű művésznek számít, akinek festészetében nagy szerepe van a jelképességnek, és jellemző stílusjegyévé vált az expresszionizmus – jellemzi az 1980-ban elhunyt festőművész munkáit Feledy Balázs művészettörténész.

A szegénység és a gazdagság kérdése e világ legbonyolultabb kérdése, ezért mindig legyen egy olyan nélkülöző embered, akit rád bízott az Úr! Ha van, a krisztusi szeretet diakóniai fénye ragyogni kezd az életedben – vallja Steinbach József dunántúli püspök.

Rájöttem, alkalmas vagyok arra, hogy embereket tanítsak, megértsem a problémáikat és az ő nyelvükön tudjam megfogalmazni, amit hiszünk. Ekkor gondoltam, megpróbálom a teológiát. Ha Isten azt akarja, hogy lelkész legyek, felvesznek. Felvettek – emlékezik Ferenc József. Ő talán az egyetlen magyarországi „lovas lelkész”. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Bükkzsércen szolgál.

– Nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak szavak, hanem hangok által is dicsőítsük Istent. A zene mélyre hatol, sokszor mélyebbre, mint a szavak – mondja az istentisztelet után Nagy Mariann, Kozármisleny és Környéke Református Társegyházközség lelkipásztor, aki maga is több hangszeren játszik, és kántorképzőbe is jár. Mint mondja, a gyülekezet megszokta már, hogy gyakran vannak zenés istentiszteletek.

– Oktatóként tudatosítanom kell a tanítás és kutatás felelősségét, máskor pedig szinte egy vagyok a hallgatók közül: velük együtt átélem a felfedezés és tanulás izgalmát. Persze nem nehéz így éreznem, hiszen korban is közel állok hozzájuk.

Csaknem kétszáz értelmi fogyatékos lakója van az őrbottyáni Juhász Zsófia Református Szeretetotthon – Fogyatékosokat Ápoló és Gondozó Intézménynek. Tíz éve rendszeres látogatóik különböző gyülekezetek tagjai.

Az V. Budapesti Református Mérnöktalálkozón arról is szó esett, milyen próbatételek elé állította a gyülekezeteket a koronavírus-járvány. Esztergály Előd Gábor lelkipásztor, közgazdász az egyik ilyenként a modernizációt jelölte meg: erre azok a gyülekezetek reagáltak jól, melyek eddig is közvetítették istentiszteleteiket az interneten és melyekben fiatalabb lelkészek szolgálnak.

Önálló civil szervezet vagyunk. Tizenháromezer fős, valódi lelki közösség áll mögöttünk, sok civil, akik látják a munkánkat, és támogatnak bennünket, vallási hovatartozástól függetlenül – mutatja be önkéntesekből álló csapatát Sipos József református lelkipásztor. Öt éve segítik a kárpátaljai kórházakban magukra hagyott gyerekeket.

Évszázados múltra tekint vissza az a gyakorlat, hogy a Nyíriben szolgáló református lelkipásztor vezeti a szomszédos Füzérkomlós és a határ menti Hollóháza református gyülekezeteit is. Mindhárom gyülekezetnek saját temploma és önálló presbitériuma van, és anyagilag sem függnek egymástól.

Egyre többen kezdenek „észhez térni”: kérik az oltást. Szomorú volt látni, sokaknak nem természetes, hogy másokra is gondolva beadassák a védőoltásokat. Fekszik az osztályon több gyermek, akinek a kísérő szülője sajnos nincs beoltva – mondja Czelecz Judit, a Bethesda Gyermekkórház osztályvezetője.

– Sokáig szolgáltam úgy, hogy világi módszerekkel próbáltam meg a fiatalokat megszólítani. Képi és hanganyag, videók és játékok, csoportos és páros feladatok. Ezek fontos dolgok, segíthetnek minket, de a fiataloknak is elsősorban az evangéliumra van szükségük. Arra a jó hírre, hogy Isten szereti őket, ennek pedig örömmé kell válnia bennük.

A Károli Könyvműhely gondozásában megjelent Református templomok 2010–2020 kötet tizenöt hazai templomot mutat be abból a negyvenhétből, mely a vizsgált évtizedben épült. – Az volt a fontos, hogy építészeti szempontok alapján ismertessük a templomokat – mondta a könyvpremier után Ordasi Zsuzsanna, a kötet szerkesztője.

A Pápai Református Kollégium 1585-ben már kéttagozatos református főiskolaként működött. Gimnáziuma három évtizede, 1991. szeptember 1-jén indíthatta újra első osztályait, megkezdve akkor a 460. tanévét. A Dunántúl fél évezred óta meghatározó iskolájába járt Petőfi Sándor és Jókai Mór, Orlai Petrich Soma, és itt tanult száz évvel később Csoóri Sándor is.

Az ország egyik legmodernebb tanintézménye lett a tavaly felépült fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola. A gyerekek szellemi fejlődése mellett testi egészségére is nagy gondot fordítanak. – A szatmári térségben egyre többen ismerik fel: nem mindegy, a gyerekük honnan indul, milyen képzést kap, mennyire stabil a tudása, s hogyan lehet arra alapozni – mondja Szarkáné Balogh Katalin intézményvezető.

Mozgalmas negyedszázad áll a Károli-egyetem Német Nyelv és Irodalom Tanszéke mögött. Az időszakos bizonytalanságokkal kezdődő, majd az akkreditációt, a hazai és nemzetközi elismertséget kivívó tanszék hírnevét elsősorban kiváló munkatársainak köszönheti, akik mindig jó érzékkel alakították szakmai tevékenységüket a tudomány és a felsőoktatás új igényeihez.

,,Az iskolalelkészség nekem ezt jelenti: beszélgetést. Legfőbb feladatom, hogy az Istennel folytatott beszélgetésbe is bevezessem azokat, akiknek az elmúlt időszakban ebből kevesebb jutott." - Éger Ádámmal, Mezőtúri Református Kollégium iskolalelkészével beszélgettünk.

A Mezőtúri Református Kollégiumban évtizede megünneplik a teremtés hetét, az ökoiskolaként működő intézményben a teremtésvédelem gondolata nem újdonság. – Mindig igyekszünk a teremtett világra vigyázni. Részt veszünk a Szeretethídon, kerékpártúrákat tartunk, kiiktatjuk az egyszer használatos műanyagokat – mondja Vecsey Katalin lelkipásztor.

A 36. Spar Budapest Maraton Fesztiválon az Ökumenikus Váltó tagjai szombaton 4x2 kilométert teljesíthetnek, vasárnap a maratoni távot futhatják le egymást váltva. Az Ökumenikus Segélyszervezet idén harmincéves, ez plusz aktualitást ad a váltónak. Gáncs Kristófot, a szervezet kommunikációs igazgatóját kérdeztük.

Hálaadó istentiszteletet tartott új templomáért a Pesterzsébet-Szabótelepi Református Egyházközség. Az épület „alapgondolata, hogy olyannak kell lennie, mintha az alja a földből nőne ki, a teteje pedig az égből ereszkedne alá” – mondta annak idején Makovecz Imre építész. E gondolat az Összetartozás-templom megjelenésére is igaz.

A teremtés hetének célja kiemelt figyelmet szentelni a teremtett világ sérülékenységének, megóvásával kapcsolatos feladatainknak, a Szentírás azon üzeneteinek, amelyek a felelősségünkről szólnak – tudatja Szűcs Boglárka, egyházunk Ökogyülekezeti Mozgalma referense.

Református egységnappal és a Generális Konvent ülésével emlékeztek a magyar reformátusok a Királyhágómelléki Egyházkerület 100. születésnapjára Nagyváradon. – Szembe kell néznünk azzal, hogy Isten jogosan cselekedett, amikor megrendítette a népet, de ezt próbatételnek adta – fogalmazott Csűry István királyhágómelléki püspök.

„1989 decemberében a temesvári református gyülekezet hősies helytállásával kitört a romániai forradalom. Ez a Ceausescu-féle diktatúra leverését jelentette. Ezek után az események után mindkét kerület – a királyhágómelléki és az erdélyi is – visszanyerte korábbi nevét. Tőkés László temesvári lelkész választott püspöke lett az Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek”

A következő tanévtől azonos hittankönyvekből tanulnak a magyarországi, az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai református diákok. – A közös hit, a magyarságunk összeköt bennünket, ugyanaz a célunk: Isten Igéjének hirdetése gyermekek, fiatalok közt – mondta Szászi Andrea, a Református Pedagógiai Intézet katechetikai igazgatóhelyettese.

Szerintem az Úristen előtt dolgunk az is, hogy a munkánkban tisztesen helyt álljunk, és ő megsegít. Amikor döntést kell hozni, akkor sem félek, nem a bizonytalanság uralkodik bennem, mert tudom, ő segít megtenni a helyes lépést. Az Úristen az alapja az életemnek, és tudom, hajam szála sem görbülhet, csak ha ő is úgy akarja – mondja az évszázados családi birtokon gazdálkodó Somodi Ferenc.

– Azért is fontos a hitben nevelés, mert felnőttkorra érik be. Aki nem kapta meg, nehezebb hitre találnia. Főleg ma, amikor minden eltereli a figyelmet Istenről. Ha nem éri villámcsapásszerű megszólítás az embert, lassú mederben folyó élet nem visz Isten felé. Az emberek nehezen mozdíthatók, a világ a közösségek helyett az individuum-központú létet támogatja.

Régen nagy vesszőkosárba tettük a kisült kenyereket. Egy kosárba egy tucatnyi fért bele, egy kemencéből hat-hét ilyen kosár telt meg. Ezeket kivittük a raktárba, betöltötte levegőt a máshoz nem hasonlítható illat. – Augusztus huszadika nemcsak az államalapítás ünnepe, hanem az új kenyéré is. Ennek kapcsán beszélgettünk Kászpári Károly pékmesterrel, a tengelici evangélikus gyülekezet gondnokával.

A Medinai Református Leányegyházközség 2019-ben a Magyar Falu Program pályázatán közel 23 millió forint támogatást nyert. Ezt felhasználták a régi parókiaépület teljes tetőzete felújítására és közösségi tér kialakítására is. – Az alapok szilárdak, a falak állnak, a tetők újulnak. Igaz ez átvitt értelemben is: a szilárd alap az őseink hite, melybe kapaszkodhatunk. A falak mi vagyunk, akik megtartjuk, amit kaptunk – vallja Godóné Varga Piroska gondnok.

Húsz éve vannak jelen a reformátusok a Művészetek Völgyében. – Egy művészeti fesztiválon épp az a cél, hogy az emberek olyan evangéliumi témával találkozzanak, amely után gondolkodni kezdenek – tudatja Bölcsföldi András projektkoordinátor. Biztos abban, nem hagyják abba a kulturális missziót. Idén templomban rendezett kiállítással, zenés istentiszteletekkel, hét tematikus paddal várták a közönséget.

Leégett a Ráday utcai kollégium 2019-ben. Az új épületegyüttes elkészülése 2022. szeptemberére várható. Berzsák Zoltán, Pro Architectura díjas építész készítette el a Ráday és a Köztelek utcai épületszárny terveit. Több református templomot tervezett az elmúlt években. Az építkezést az Asset Ingatlan Management Kft. bonyolítja le.

A református harangok öntészetileg ugyanolyanok, mint a katolikus vagy az evangélikus darabok, csak a díszítésük, feliratuk különbözteti meg őket más felekezetek harangjaitól – mondja Bajkó Ferenc harangkutató, aki már csaknem hatszáz tornyot mászott meg Magyarországon..

Magyarország egyetlen harangöntödéjét, Őrbottyánban, Gombos Miklós és fia, Gombos Ferenc mesterek irányítják. Évente hatvan harang készül. Az elkészítési idő mérettől függően legalább három hónap. A mesterséget nem tanítják iskolában. A tudás apáról fiúra száll.

Új kisbusza van a református Bethesda Gyermekkórháznak, és évekig a benzinpénzre sem lesz gondjuk a lelkes adakozóknak köszönhetően. – Ez az extra segítség óriási dolog nekünk, hatalmas terhet vesz le az Alapítványról – tudatja Tamásné Bese Nóra társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgató.

Amit én tudok adni a növényeknek, az legfeljebb negyven százalék – a nagyobb rész Istentől jön. Ezért kell imádkozni és kérni őt, adjon ötleteket arra az időszakra, amikor nem esik az eső – mondja Berkes Gábor, az inkei gyülekezet gondnoka. 2020-ban ő lett az Év Agrárembere szántóföldi növénytermesztés kategóriában.

A kecskeméti Ráday Múzeumban már hagyomány a különleges, interaktív játékok szervezése. A református gyűjtemény Randi a múzeumban címmel rejtvényfejtős kalandjátékot indít. Az új program elsősorban a párokat szólítja meg, akik szerepet játszva ismerkedhetnek meg többek között a Ráday család életével.

A Pápai Református Gimnázium épületében tanítás folyik, de nem a refisek ülnek a padokban, hanem a Dunántúli Református Kántorképző diákjai. – Folyamatos útkeresésben vagyunk, hogy milyen új lehetőségekkel lehetne még jobban elvarázsolni, elkötelezni a gyerekeket az egyházzene mellett – mondja Veresné Petrőcz Mária, a kántorképző szellemi és lelki vezetője.

– A Felföld az otthonom, és nincs az a kecsegtető ajánlat, amelyért elhagynám. A kétnyelvű eklézsiában való szolgálat kétszeres áldás. E mennyei biztatást kaptam az Úrtól. Nem nehézségi fokozatokban mérem a szolgálatot, hanem ajándékokban. Szlovák ajkú hittestvéreim Kelet-Szlovákiából származnak, ahogyan mi is, a feleségemmel együtt.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a trianoni országhatárok kijelölése miatt jött létre. Az első világháborút követően a Magyarországi Református Egyházról levált felvidéki gyülekezetek önálló egyházat kezdtek szervezni. Az egyház a rendszerváltásig nem működhetett önállóan, irányításába beleszólt a mindenkori államvezetés.

Minden vezető, a lelkészek, az esperesek és a püspökök is beépítik a maguk tégláját az egyház hitfalába, a soron következőknek pedig ezekre kell tovább építkezni. Ezzel én is így voltam – tudatja Fazekas László, aki tizenkét évig volt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Az egyházvezetővel munkásságáról beszélgettünk.

– A közös programok, az együtt megélt öröm olyan alkalmat teremt, amely nemcsak a közösséget építi, hanem megerősíti a lelki kötődést is egymással és mennyei Atyánkkal. Ezek által jobban gyógyulunk a koronavírus után nemcsak testileg, hanem lelkileg is – mondja Boros Péter, a Budakeszi Református Egyházközség lelkipásztora.

Az apák napja a kétezres évek elején kezdett el hazánkban is elterjedni. Azóta egyre népszerűbb. – Az apák szerepét is hangsúlyozni kell és munkájukat meg kell köszönni, dicsérni, akár az anyákét. Tudatni velük, hogy ők is nagyon fontosak nekünk – vallja Simon Andrásné, a a Kecskeméti Református Pálmácska Óvoda vezetője. Ők októberben köszöntik az érintetteket.

– A gyermekeink megszületése új lendületet adott egyházunk iránti elköteleződésünknek is: végig kellett gondolnunk, a gyermekek akkor érkeznek el Krisztushoz, ha kézen fogva viszik, nem csupán küldik őket. Férjemmel fokozatosan erősödtünk meg abban a gondolatban, hogy Isten gazdag áldásaiért érzett hálánkat az elhivatott szolgálattal fejezhetjük ki.

A tiszáninneni egyházkerület 1957 óta újra önálló, de megtartotta egyházmegyéinek határait. A határon túli magyar reformátusokkal való összetartozás jeleként a Borsodi Egyházmegye neve 2000-től Borsod-Gömöri. Az európai uniós csatlakozás után gyakran előfordult, hogy átjárnak egymáshoz szolgálni a határ menti lelkipásztorok.

A budai református gyülekezetben befejeződött a Szilágyi Dezső téri templom felújítása. Fürjes Zoltán helyettes államtitkár tolmácsolta Orbán Viktor köszöntését. A miniszterelnök levelében e templom tornyát ég felé mutató ujjhoz hasonlította, „ami int minket, magyarokat arra, hogy nehéz időkben onnan várhatjuk a segítséget”.

A gyarapodó felcsúti közösség elsődleges célja az volt, hogy misszióiból anyaegyházközséggé váljanak. – Működésünk tekintetében teljesen önfenntartók vagyunk. Több gyülekezeti tag is tizedet fizetve sáfárkodik javaival. Felfogásunk szerint az adakozás nem kényszer, hanem megtiszteltetés. Hálánk megnyilvánulása – a munkában és abban is, hogy visszaadunk abból, amivel megáldott bennünket az Úristen – a mindennapi istentisztelet része – vallja Hős Csaba lelkész.

Az utolsó istentiszteletet 2018 karácsonyán tartották műemlékvédettség alatt álló Dunapataji Református Templom építményében, azóta dicsőítő énekek helyett különböző felújítási munkálatok zaja hangzik az évszázados falak között. A feltárt építészeti emlékek láthatóvá tétele több szempontból is megnehezíti a templom rekonstrukcióját.

Mire kiderült, hogy megtarthatók a ballagások az iskolákban, addigra a gimnazisták többségét már elbúcsúztatták, de az általános iskolák és óvodák nagyobb részében megtartják a végzős diákok búcsúztatását tanév végén. Egyházkerületenként egy-egy intézményt kérdeztünk arról, ők hogyan engedik útjukra a végzősöket.

A püspökszentelő istentiszteleten többen is köszöntötték Balog Zoltánt. Somogyi Péter, a dunamelléki egyházkerület lelkészi főjegyzője visszaemlékezett a január 25-i püspökbeiktatáson elhangzott Igére: – „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.”

Péter nemcsak azt idézi fel a jövendölésből, hogy Isten kiárasztja a Szentlelket, ami eddig a kiválasztottaknak szóló ajándék, a Lélek ajándéka volt, hanem azt is: még a szolgák is kapnak majd belőle – mondja Kustár György, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai adjunktusa.

A székesfehérvári Talentum Református Általános Iskola bővítési munkálatai révén az intézménynek négy új tanterme lesz. Szász Zoltán lelkipásztor hangsúlyozta: évek óta szükséges volt az általános iskola tágítása. Köszönetet mondott Istennek, valamint azoknak, akik közreműködtek az intézmény bővítésében.

A koronavírus járvány után, amikor újra kinyithattak a református templomok, beszélgettünk a gyülekezetek vezetőivel arról, hogy a közösségük hogyan élte meg a járvány miatti bezártságot, és az utána következő nyitást. Valamint arról is érdeklődtünk, hogy a jövőre nézve milyen kilátásaik, terveik vannak.

Az egykori csömöri szórványgyülekezet ma már önálló missziói egyházközség, tavaly felépült templomuk otthona lehet az aktív és elkötelezett közösségnek. – Bármilyen szolgálatról legyen szó, valaki mindig meghallja a hívást. Körülbelül negyven aktív szolgálója van a gyülekezetünknek, akit megszólítok, mindig örömmel és készségesen áll rendelkezésre – mondja Esztergály Előd Gábor lelkipásztor.

A Gyöngyösi Református Egyházközség 2020 júliusában kezdte az új gyülekezeti központ, a Kincsesház építését. A munkálatok mintegy hatvan millió forintba kerülnek. Több millió forintra van szükség a befejezéshez. – A befejezés nem az emberi igyekezeten múlik, hanem az Úr munkáján. Hitben látjuk, elkészül majd az épület – mondja Kenyeressy Károly lelkipásztor.

Tanárok, diákok és szülök nagyon várták az iskolák újranyitását a koronavírus után. Az, hogy a gyermekek újra mehetnek iskolába, a szülőknek is megkönnyebbülés, remény, hogy vissza lehet térni az élet régi medrébe, még ha nem is pontosan úgy, ahogy eddig. Egyházkerületek református iskolájának vezetőivel beszélgettünk.

Életeket megváltoztató, bizonyságtévő igehirdetésre, a jó hír, a Krisztustól tanultak terjesztésére bátorított a XV. zsinati ciklus második ülésén Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke.

– Meggyőződésem, hogy az emberek ma is azt várják: szólítsuk meg őket. Arra van szükségük, hogy először megbarátkozzanak egy keresztyénnel, és csatlakozzanak a hívők egy kisebb csoportjához, akik aztán megmutatják nekik Krisztus követésének előnyeit és próbatételeit – állítja Hella Ferenc esperes-lelkipásztor, aki 2009 óta szolgál Nagykanizsán.

Az úrvacsorában legfontosabb a közösség, az Istennel és az őt értünk kiengesztelő Jézus Krisztus mai tanítványaival, hívő testvéreinkkel megélt asztalközösség. Ha utóbbiban nem lehet is részünk, most megérthetjük Krisztus másik Pártfogóról szóló tanításának egyik jelentőségét: – mondja Balla Ibolya református lelkész, a pápai teológia akadémia docense.

A pápai reformátusok összetartók, fontos nekik, a városukban is szolgáljanak. Szakács Gergely vezető lelkipásztor úgy véli, a gyülekezet céltudatos, és az elmúlt évtizedben lényegessé vált számukra, Istennek mi a terve a közösséggel, és e célnak rendelik alá programjaikat. Szerinte a kisebb közösségek, akik most az internet útján jönnek össze, ezután is megmaradnak.

A húsvét előtti vasárnap a a Budai Református Egyházközség a Szilágyi Dezső téri, idén százhuszonöt éves neogótikus templomuk születésnapjáról is megemlékezik. – A felújítás fő szempontja a műemléktemplom eredeti állapotának megközelítése volt, emellett célul tűztük ki, hogy az új, XXI. századi liturgikus szempontoknak is megfeleljünk – jelezte id. Szakál Ferenc építész.

A vírushelyzet miatti intézménybezárás adott lehetőséget Pápán, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei raktárának leletanyagát újra felfedezni. Könyvkincsek kerülhetnek még elő. – A Képzőtársulat Érdemkönyvébe minden tag maga írta bele a díjnyertes művét. Így maradt ránk Petőfi és Jókai kézírása is – tudatja Köntös László, a gyűjtemények igazgatója.

A gyülekezetben olyan struktúrát alakítottunk ki, amelyben a lelkész idejét és energiáját elsősorban a lelkipásztori szolgálatára tudja fordítani. Ebbe illeszkedik az én tevékenységem is. Például amikor protokolláris eseményeken képviselem az egyházközséget, vagy sajtóügyekkel foglalkozom.

A Budapest-Hold utcai Református Egyházközség számára 1996-ban csillant fel először a remény, hogy visszakaphatják régi templomukat. Hosszas tárgyalások után 2001-ben a Magyar Televízió visszaadta az épületet az egyházközségnek. A felújítási munkák még ugyanebben az évben megkezdődtek, a templomszentelést 2002-ben tartották.

Európa egyetlen vér nélküli, győztes forradalma volt a miénk, az osztrák császár a kikényszerített áprilisi törvényekben kénytelen volt engedményeket adni a magyaroknak, így sok olyan követelés megvalósult, amelyet a magyar nép megfogalmazott a 12 pontban – emeli ki Oláh László, a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely szakmai igazgatója.

Lelki megújulás és új utak keresése jellemzi a Gyulai Református Egyházközséget. – A legnagyobb evangelizátorok azok a testvérek, akik hitre jutottak. Ők fél éven belül hoznak egy másik embert. E folyamatnak a presbitérium és a gyülekezet csak katalizátora tud lenni, úgy, hogy a találkozási pontok létrejöttéhez minél több lehetőséget nyújt – mondja Baráth János vezető lelkész.

A református közösségekben „elsősorban a nyelv és a fül böjtjével éltek az úrvacsorai alkalmak előtt”. – Úrvacsora előtt több közösségben megkövették egymást templomba menetel előtt. Vallották, hogy haraggal a szívükben nem szabad az úrasztala elé járulni – tudatja S. Lackovits Emőke néprajzkutató.

– Önálló lelkészként szolgálok férjem mellett, elsősorban a gyermekmunka, a magvetés szolgálata lett a feladatom. 1991-től a Bethlen Gábor Református Általános Iskolában is szolgálok, később óvodát is nyitottunk. A nőszövetségünket is én tartom össze, asszonyaink korábban a lepramisszió számára horgoltak-kötöttek, most csigatésztát készítünk, adventben mézeseket sütünk.

Gyászolják kollégái Váradi Sándorné Varga Erikát, Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda vezetőjét. Tavaly novemberben tért meg teremtőjéhez, miután elkapta a koronavírust. Elhívásnak, küldetésnek érezte, hogy legyen református iskola is Újfehértón. Mint egy család – mondták többen is a nevelőtestületről, amelyről ő gondoskodott.

A csoportos szupervízióban a csoport segíti a résztvevőket a reflexiós munkában. Ennek legfontosabb eszköze az önreflexió, azaz gondolataink és érzéseink megfigyelése, megfogalmazása és megosztása a csoport reflektív jelenlétében. A csoportmunka alapfeltétele a titoktartás mind a résztvevők, mind a csoportvezetők részéről.

A Törökszentmiklósi Református Egyházközség helytörténeti kiállítása szerves része a készülő látogatóközpontnak, amelyet a tizenöt éven át működő, de a pandémia miatt bezárt könyvesbolt épületében rendeztek be. – Egy tárgy azon a helyszínen tud igazán érvényesülni, ott értékmegőrző a fenntartása, ahonnan származik és ahová kötődik – vallja Szabó József lelkipásztor, aki egyben művészettörténész is.

A népegyházzá válással, a keresztyén értékrend közvetítésével, az állam és az egyház viszonyával kapcsolatos kérdésekre válaszoltak a Szólj be a papnak! vitasorozat – Ökumenikus Imahéthez kapcsolódó – online eseményén Balog Zoltán református püspök, Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita és Deák Viktória Hedvig magyar domonkos rendi főnöknő.

Én csak teszem a kötelességemet, azt, amire felszenteltek és amit a lelkiismeretem szerint el kell végeznem. Szeretnék minden tekintetben – a szavaimmal, és ami fontosabb: a cselekedeteimmel az Úr Jézus Krisztus nyomdokában járni – vallja Tóth Árpád bácsalmási lelkipásztor. 2020-ban neki adományozták a Dobos Károly-díjat.

Az irgalmasság házává kell válnunk. Ez a rajz kifelé, a világnak kommunikál – de nem ér semmit, ha a gyülekezeti tagok nem irgalmasok egymással. Ebben érzek előrelépést – tudatja Literáty Zoltán érdligeti lelkipásztor. A kékkeresztesek meghatározók a közösségben. – Óriási a lelki gazdagságuk, törődnek egymással – jellemez a szintén lelkész feleség, Zsuzsanna.

Ez a közösség élni akar, és szereti az Istent. Szerintem kevés ilyen gyülekezettel találkozni a Dunántúlon – véli Szabó J. Róbert lelkipásztor. – Nyitott közösséget és gondolkodó gyülekezetet ismertünk meg amely aktívan részt vesz a falu életében is, mert tenni akarnak a többiekért – tudatja a feleség, Szabóné Mayer Melinda lelkész.

Egyik kedves tanárom mondása volt: jó, ha a lelkipásztor egy kert gondozásába is belekezd, mert biztosan láthatja a növekedést. A legnehezebb, amikor hosszú idő után annak ellenére sem érzek az ifjúsági területen elmozdulást, hogy képességeim legjava szerint járok el. A leghálásabb tapasztalat pedig ennek ellentéte, amikor láthatom a mozdulást.

Nem tekintek különösebb várakozással 2021-re. Nem azért, mert reményvesztett vagyok, hanem mert egyre jobban kiteljesedik életemben a bibliai bölcsesség: „…amit vet az ember, azt fogja aratni is.” Az aratás – látásom szerint – a jövőmet jelenti – emeli ki Hajdú Szabolcs Koppány, a Vértesaljai Református Egyházmegye esperese.

Nem az a fontos, hogy a templomban ülők minél többen legyenek, a misszió célja nem ez, hanem hogy a Krisztushoz tartozók létszáma növekedjen – vallja Csűrös András gyömrői református lelkész. – Jó volt megtapasztalni, hogy ahogyan jöttünk, amilyenek vagyunk, úgy fogadtak el és úgy szerettek meg minket – tudatja a szintén lelkész feleség.

A mostani járványhelyzet lehetőséget ad arra, hogy otthonunkban, egyénileg és családunkkal együtt is imádkozzunk – mondja Barta Zsolt. A Pápai Református Teológiai Akadémia Gyakorlati Teológiai Intézetének docensével, a Rédei Református Egyházközség lelkipásztorával a koronavírus-járvány közösségre gyakorolt hatásairól, a lelkészek válsághelyzetre felkészüléséről, elmaradt gyülekezeti programokról beszélgettünk.

Több tulajdonosváltást is megélt a Szigetszentmiklós-Újvárosi Református Egyházközség épülete, mire templommá alakult. Volt magántulajdonban, állami kézben, otthont adott a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányságnak, és a rendszerváltás után vált gyülekezeti templommá. Morva Ákos lelkipásztort és Varga Emese beosztott lelkészt kérdeztük.

A Nagyvárad téri gyülekezet 1908-ban alakult. A múltját gondosan őrző és ápoló gyülekezetet 2009 óta vezeti Zila Péter, akit a Hajdúböszörmény-Kálvin téri Református Egyházközségből hívott el a Nagyvárad téri presbitérium. Szerinte a gyülekezetnek úgy kellene működnie, mint egy normális családnak, ahol együtt vannak a szülők, a nagyszülők és az unokák is.

A református énekeskönyv megújításának tényleges munkálatai 2009-ben, zsinati határozat nyomán kezdődött. Az énekeskönyv megújítását a kezdetben nyolctagú Énekeskönyvi Bizottság felügyelte, a munkát a Zsinati Egyházzenei Iroda munkatársai végezték külsős szakemberek bevonásával. Tíz év alatt készült el hatszázhatvanhét énekkel az új törzsanyag.

A Zsinat Elnöksége kérte a lelkipásztorokat, „szüneteltessenek minden közvetlen érintkezéssel járó egyházi alkalmat”, azaz ne tartsanak többek között istentiszteleteket, bibliaórákat. A lelkipásztorok nyomtatott formában, postaládába bedobva gondoskodnak a hívek lelki táplálékáról.

– A misszió szempontjából sokat jelent, hogy lelkipásztor feleségemmel és gyermekeimmel együtt veszünk részt a rám bízott községek életében. Az, hogy a gyermekeink által is megismerhetők vagyunk, a hitelesség és következetesség próbája is egyben, de megközelíthetővé tesz, és alkalmat teremt a beszélgetésre, bizonyságtételre.

Kocsiszínből lett imaterme a Kiszombor-Maroslelei Református Missziói Egyházközségnek Maroslelén. Régi álmuk valósult meg ezzel. A világos, közel negyvenfős termet szeptember végén adták át, a kialakítására tizenhat és fél millió forintot nyert az egyházközség a Magyar Falu Programban. A kormányzati támogatásból jutott foglalkoztatószobára és új mosdóra is. Hamarosan a tető felújításába kezdenek bele.

A mostani szabályozás lehetővé teszi, hogy a tanárok legfeljebb tíztagú csoportokban találkozhassanak a diákokkal, ha ezt a pedagógus indokoltnak tartja – hívja fel a figyelmet Papp Kornél. A Zsinati Oktatási Iroda vezetőjét a vírus által érintett református iskolákról, aktuális ügyekről kérdeztük.

A Károli Gáspár-díjat a református tudományos tevékenységért adják. Az idén Szathmáry Béla egyetemi tanár, teológiai professzor kapta meg ezt az elismerést. Az ünnepségen Soltész Miklós államtitkár Pál apostolt idézte: „Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít. Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét.”

Elmondása szerint nagyon örülnek a várhatóan közel húszmillió forintos segítségnek, azonban egy korábbi számítás szerint a templom befejezéséhez további nyolcvanhatmillió forintra lenne szükség. Németh Péter elmondja azt is: szóbeli ígéretet kaptak arra, hogy ezt az összeget a kormányzat kipótolja majd.

Az egyházzene mindig közel állt a lelkemhez. Szívesen szolgáltam volna orgonista-lelkészként egész életemben. 1998-ban kerültem a budapesti Kálvin téri gyülekezetbe, ahol tizenkét évig voltam orgonista, zenei vezető. Könnyek között hagytam el ezt a szolgálati helyet, de tovább kellett mennem, és hiszem, azért, hogy többek között templomépítő lelkésszé váljak.

Kovács Botond Árpád lelkipásztor Mózes második könyvének 15. részéből felolvasott, válogatott versek alapján hirdette az igét. – Drága Testvérek! Öröm ebben az újonnan felszentelt templomban az első istentiszteleten együtt lenni, az Úrnak Igéjét hallgatni és őt dicsőíteni – kezdte prédikációjában a lekész.

Egy európai uniós pályázaton nyertünk infrastrukturális beruházásra hatszázötvenmillió forintot, ebből építettünk ezer négyzetméteres adománylogisztikai célú raktárt a Hajdú-Bihar megyei Ebesen, illetve kétszáz négyzetméteres logisztikai központot Gelénesen. További három településen, Pécsett, Szentesen és Alsóörsön pedig adománykoordinációs pontokat alakítottunk ki.

A legszebb az Ige szolgálata, az igehirdetés gyönyörűsége. A legfontosabb feladat a gyülekezetben megélni a hitet. Az idén a járvány nagyon szétverte a közösségeket. Azon kell fáradoznunk, hogy Isten segedelmével minden újraépüljön. A legnehezebb az emberekkel. Egyik idős lelkipásztor elődömet idézem: „Ezt a népet nagyon kell szeretni, mert ez a nép nagyon szerencsétlen.”

De nemcsak a maszkviselés kötelező a Kölcseyben, hanem a kézfertőtlenítés is. A tanulók és a tanárok a bejáratoknál elhelyezett szenzoros kézfertőtlenítő-adagolókat használhatják, valamint az osztálytermekben és az ebédlőben is ott vannak a fertőtlenítők. – Elképzelhető az is, hogy hamarosan kötelezővé teszi a minisztérium a belépéskor a testhőmérséklet mérését – osztja meg értesülését az igazgató.

Péterffy György, a Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora is megköszönte mindenkinek, aki részt vállalt a templomépítés nagy munkájából, majd röviden összefoglalta a gyülekezeti központ építésének történetét. – Jézus Krisztusnak adunk hálát, mert ő hallgatta meg az imádságainkat. Mert ő adott erőt, elszántságot és kitartást az újtelepi reformátusok szívébe.

– Az idők rostáján visszavonhatatlanul követik egymást az évek, bennük az évszakok. Ismét lepergett egy nyár, és elkezdődik egy újabb tanév – mondta köszöntője elején Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A politikus emlékeztetett rá, hogy az idei év a világot sújtó járvány miatt más volt, mint az eddigiek, viszont reményét fejezte ki az iránt, hogy a továbbiakban már a megszokott módon folyhat a tanítás.

Szigorú egészségügyi óvintézkedések mellett tartották meg a Kárpát-medencei református oktatási intézmények tanévnyitóját a nyírbátori református templomban augusztus 29-én. A 2020/2021-es tanév közös megnyitóján Fekete Károly püspök, a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetője, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi alelnöke hirdetett igét.

Úgy hiszem, a fiatalok és az idősebbek egy része is szereti, ha az éneknek pezseg a ritmusa, és megmozgatja az elmét és a szívet, és talán a lábat is. Ebbe az irányba is kellene változtatni a gyülekezeteink éneklésén, hogy az örömöt megéljük, megértessük és láttassuk is – véli Hargita Péter karvezető, a Károli-egyetem Hittanoktató- és Kántorképző Intézetének tanára.

Keresztyén karakterű tananyagot készítünk a fizikától az ének-zenén át a magyar nyelv és irodalomig. Segédanyagokat, melyeket leginkább a református iskolák használnak majd – tudatja Pompor Zoltán, a Református Tananyagfejlesztő Csoport szakmai vezetője.

– Harminchat év után munkahelyet váltottam, és 2019 májusától a gyülekezet főállású gondnoka lettem. A feladatok az egyházi óvoda és a szeretetotthonunk karbantartási munkáira, a működésükkel kapcsolatos feladatokra, az idősek és gyermekek szállítására, majd a hamarosan épülő új óvoda és bölcsőde építésének felügyeletére is kiterjednek.

Az új kenyér ünnepéről, annak eredetéről, a hálaadás fontosságáról és idejéről beszélgettünk Hodossy-Takács Előddel, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékének vezetőjével. Mint a Doktorok Kollégiuma főtitkárát, a szervezet idei terveiről is kérdeztük.

Elhelyezték el a tabajdi Fügefa óvoda időkapszuláját az intézmény udvarán. A tabajdi Mészöly Gedeon Református Általános Iskola és Óvoda 2007-ben kezdte működését. A tanintézmény egy volt római katolikus iskola falai között üzemel, negyvenöt hellyel. Az új épület elkészülte után a Fügefa nevet veszi majd fel az óvoda, de megmarad az általános iskola tagintézményének.

Hallgatói segítségével folyamatosan bővíti a lelkesz.com prédikációs adatbázist Literáty Zoltán református lelkipásztor, a Károli-egyetem Hittudományi Karának egyetemi docense. A Societas Homiletica igazgatósági tagjaként nemzetközi konferenciát szervez Budapesten. Ezeken kívül arról is kérdeztük, milyen tapasztalatai voltak a járványhelyzet alatt gyülekezetében, Érdligeten.

Az Európa Rádió két évtizedes fennállása alatt korábban is előfordult, hogy újra meg kellett pályázni egy-egy frekvenciát. Sike Gábor főszerkesztő szerint a Médiatanács bonyolult szempontrendszer alapján dönt a frekvenciatenderek elbírálásakor.

Különleges helyzetben van a Magyarországi Református Egyház: 30 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból hatvanhat helyszínen van lehetőség óvodaépítésre és a meglévő intézmények bővítésére. A beruházásoknak köszönhetően több mint háromezer-kétszáz új óvodai hely és csaknem ötszáz új munkahely jön létre.

Csak Jézussal válthat életszemléletet az ember, így vehet új irányt az élete – hangsúlyozta Ruzsa-Nagy Zoltán lelkész a Kékkereszt Egyesület – alkohollal küzdő szenvedélybetegeken segítő – dömösi intézménye ismertetésében, három társadalmi misszió gárdonyi bemutatkozásán.

– A sokféle lehetséges szolgálati terület közül a gyülekezet-presbitérium-lelkész háromszögben folytatott kommunikáció a leginkább az, amely nagy körültekintés igényel. Itt sokszor kell arra törekedni, hogy a különböző meglátásokból a mindenki számára megfelelő megoldást tudjuk megtalálni úgy, hogy közben mindenkire odafigyeljünk.

Első pillantásra már késznek tűnik a Herendi Porcelán Manufaktúra Kft. látogatóközpontjának tőszomszédságában épült református templom, már csak kisebb munkák, javítások vannak hátra az épületen. A templom mottóját, amely az úrasztala felett olvasható majd, Steinbach József püspök választotta ki, Máté evangéliumából: „Velünk az Isten”. (Mt 1,23)

Közel negyven lakóházat rongált meg, egyet pedig teljesen lakhatatlanná tett a június 14-ei villámárvíz a Fejér megyei Gyúrón, ahol másfél óra alatt egyhavi csapadékmennyiséggel kellett volna megbirkózniuk a vízelvezető árkoknak. A váli dombok vízgyűjtő területén fekvő település utcáit pillanatok alatt elöntötte az áradat, és vitt mindent, ami az útjába került.

Egyházi fenntartása 25. évfordulóját ünnepelte volna e tanévben a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola, de a koronavírus-járvány keresztülhúzta e terveket. Mócsánné Nagy Ágnes igazgató reméli, az intézmény, mely vonzó a városban nemcsak nagy múltja, hanem jelenkori keresztyén értékei miatt is, a járvány elmúltával méltón tekinthet vissza az elmúlt negyedszázadra.

Vannak helyzetek, amikor nem tudok mit mondani, véget érnek az orvosi megoldások, és nincs más lehetőség, csak ahhoz fordulni, aki segít: Jézus Krisztushoz. Ha ezt át tudom adni valakinek, az sokat jelent a bajok elhordozásában – mondja Gécs Sándor, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház osztályvezetője, a balatonalmádi egyházközség presbitere.

– Amit építünk, alkotunk, az elégedettséggel tölt el, és ha jól csináltuk, gyönyörködtet. De nem elegendő a jó terv, a jó anyag, az elhivatottság, a Teremtőre is szükség van. Jézus egyértelművé tette, hogy minek van elsőbbsége. Fontos az a törekvésünk, hogy életünket arra használjuk, amire Isten adta.

A koronavírus-járvány miatt a törökőri gyülekezetben idén elmarad a konfirmáció. A nyári szünetig gyermekistentiszteletet és bibliaórát is már csak online tartanak. Szünetel az énekkar, a baba-mama kör és a házi csoport is, nincsenek gyermekdélutánok és kirándulások sem.

Nem származik a mennyei kegyelem gazdag ajándékából az úrvacsorában semmilyen áldás vagy haszon senkire sem, aki nem hittel él az úrvacsorai jegyekkel. Mindaz, amit Isten irgalmából Krisztus tőlünk függetlenül értünk tett, a Szentlélek által lehet a mienk. Ez a részesedés lényege, a részesítés lehetősége pedig a hit kiváltsága – vallja Fekete Károly tiszántúli püspök.

Habár remek dolog volt, hogy az interneten keresztül minden vasárnap megnézhettük az aktuális istentiszteletet, de az a közösségi élmény, amelyet csak egyetlen helyen, a templomban lehet átélni, hiányzott. Szerintem ezzel mindenki így volt – tudatja Tósoki Csaba, a balatonarácsi gyülekezet gondnoka.

– Isten valóságát nem lehet letagadni magunknak sem, amiért soha nem lehetünk eléggé hálásak. Így tehát minden óemberi törekvés megingat a hitben – legalábbis elsőre így érzem, de később rájövök: csak a magamba vetett bizalomban. A felismerés, hogy csak Istennél van erre megoldás, mindig megerősít a valódi hitben.

Két hónapja tart a járványügyi veszélyhelyzet, március közepétől a református templomok zárva tartottak, a hitéleti alkalmak az online térbe költöztek, a gyülekezetekben egyre inkább nőtt az igény a személyes találkozásokra. Az Elnökségi Tanács május 11-i ülésén hozott állásfoglalásában azt kérte, nyissák meg a vidéki templomokat.

Árvavölgyi Béla és felesége a debreceni teológián ismerkedtek meg, majd ennek elvégzése és házasságkötésük után négy évig szolgáltak a Békés vármegyei Okányban. Onnan hívta el őket a tahitótfalui gyülekezet a megüresedő lelkészi és beosztott lelkészi állásra. Igent mondtak, 2012 februárja óta szolgálnak a dunakanyari településen.

A világjárvány gazdasági visszaeséssel fenyeget, és átírta a történelmi egyházak liturgiáit is, elvette a gyülekezetektől a találkozás, a közös istentisztelet lehetőségét. A végzős diákokat is megfosztotta attól, elődeikhez hasonlóan vegyenek búcsút az iskolájuktól. Igazgatókat, tanárokat és diákokat kérdeztünk.

Tavaly szeptemberben, a templomfelújítás kezdete előtti utolsó vasárnapi istentiszteleten nemcsak a sukorói gyülekezet tagjai vettek részt, hanem mások között Csókay András és felesége, az onitshai kórház igazgatója, Izunna Okonkwo, valamint Farkas Réka doktornő. Előadást tartottak a nigériai magyar orvosmisszió munkájáról.

Legyünk jelen egymás számára a családban, mert máskor olyan kevés időnk van a szeretteinkre, most azonban megélhetjük az otthoni közösséget e külső kényszerből is. Mondjunk közbenjáró imát a betegekért, a gyógyítókért, a döntéshozó, szolgálatban lévő testületekért, az idősekért, akár név szerint is könyörögjünk emberekért – kéri Steinbach József dunántúli püspök.

A vasárnapi istentiszteletet jelenleg felvételről láthatják a Budapest-Újpalotai Református Egyházközség tagjai, de a tervek szerint hamarosan élőben követhetik figyelemmel. Sápi Zoltán gondnok szerint szerencsés, hogy a gyülekezet többségének van internetelérése, részt vehet a virtuális térben tartott istentiszteleten.

– Életem csodálatos ajándéka a feleségem harminc éve. Amikor első gyermekünknek iskolát kerestünk, a Julianna iskola révén a Fasorba kerültünk. Az Igét hallgatva rádöbbentünk, hogy hitetlenül élünk. „Rendben van minden?” – kérdezte tőlünk Isten, ahogy a hazug szolgától, Géházitól is megkérdezte Naámán.

A Szeretetszolgálatnak több vidéki irodája és folyamatosan gyarapodó számú adománypontja van, amelyekben száz szakember dolgozik, így rengeteg olyan egyén, család, illetve egyházi fenntartású intézmény van a látókörünkben, akiknek szüksége van a segítségre – magyarázza Juhász Márton ügyvezető igazgató, kik részesülhetnek a krízisalap adományaiból.

Szájról szájra jár a Magyar Kékkereszt Egyesület és a dömösi háromhetes gyógyító program híre az országban, sőt a határokon túl is. Némethné Balogh Katalin egyesületi elnök jelezte: naponta több, bibliai Igékhez kapcsolódó programot tartanak, és jut idő a betegségről való szakmai beszélgetésre is.

A járványügyi veszélyhelyzet miatt március 18-án látogatási tilalom lépett életbe a hazai szociális intézményekben, a bentlakásosakban kijárási tilalom, felvételi zárlat van. – E helyzetben kiemelten kezeljük a kórházlelkészi szolgálatot – mondja Magyarné Balogh Erzsébet, a Református Missziói Központ vezetője.

– Elsődleges feladatomnak az igehirdetést tekintem. Nemcsak vasárnap, hanem minden gyülekezeti alkalmon vagy szolgálatban, beszélgetésben is. A mai embert megszólító üzenetet nem kell keresni, ez minden időben örök, ezért „könnyű”. Nem kell kitalálnom új gyógymódokat, feleleteket, életvezetési tanácsokat, hiszen ez adott az Isten Igéjében.

– Meglepő, hogy inkább a külső kerületekből és a fővárosi agglomerációból jönnek hozzánk – mondja Somogyi Péter a Budapest-Fasori Református Egyházközség elnök-lelkésze a gyülekezet összetételéről. Úgy véli, a közösség jól leképezi a társadalmat is. – Nagyrészt idősek és középkorúak vannak jelen, de egyre több fiatal felnőtt is eljön. Próbálunk minden réteget megszólítani.

– El tudunk érni lelkeket, meg tudjuk szólítani őket, és egyre többen vannak, akik elfogadják a hívásunkat. Ez nagyszerű, és mi igyekszünk megtenni azt, ami rajtunk áll. Hisszük, a Szentlélek munkájának eredménye, hogy ilyen sokan eljönnek – vallja Bundzik Attila, a Kazincbarcika-alsói Református Egyházközség lelkipásztora.

A hagyományos Budapesti Református Mérnöktalálkozó témája a kompromisszumkeresés. – Jó mérnökké válni nehéz, alkotóvá válni emberfeletti küldetés – idézte a Mérnökmisszió mottóját Veres Sándor, a dunamelléki egyházkerület főgondnoka.

A böjtről is a családban hallunk először, vagy sokáig sehol. A szülők értékítélete életünk első tizenhárom-tizennégy évében minden más hatást háttérbe szorít – vallja Hodossi Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem főiskolai docense. A böjtről és annak hitünkre gyakorolt hatásáról kérdeztük.

A tavalyi téli tábor alatt a karizmatikusság, reformátusság, a Szentlélek ajándékai, lélek és szellem kérdése volt a témánk, idén a férfi és a női identitás lesz a fókuszban – árulta el Acsay Balázs. Erre utal az idei esemény címe is, amelyet a Mózes első könyvéből választottak a szervezők: „Férfivá és nővé”.

Az iskolai szolgálat során a legfontosabb igének az aranyszabály bizonyult: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták.” (Mt 7,12) Sajnos nem mondhatom el, hogy mindig ez jellemez, de erre törekszem.

A koreai diákok budapesti tartózkodásuk alatt ellátogattak a Parlamentbe és a Szent István-bazilikába, de jártak az állatkertben, utaztak a gyermekvasúton, és gokartozásban is összemérhették ügyességüket a magyar tanulókkal. – Mindkét iskola protestáns, így a nyelvi akadályok és kulturális különbségek ellenére is lelkileg közel érezzük magunkat egymáshoz...

A cigánymiszszióba bekapcsolódó gyülekezetek hálózata folyamatosan bővül, ez nagy öröm. A romák világnapjához kapcsolódóan minden év áprilisában imanapot szervezünk, és a stratégia elfogadása óta évente tartunk őszi cigánymissziós konferenciát is – mondja Dani Eszter, a Zsinati Missziói Iroda vezetője.

Ha Krisztus szava szó szerint meggyógyított, kötelezettséggel tartozom az Istennek a hasonlóan nyomorultakkal szemben. Aki a valós kegyelmet átéli, mindig tudja, hová tartozik – vallja Márkus Gábor, a református hajléktalanmissziót vezető lelkipásztor. Az elmúlt évtizedekről, az Úr kegyelméről, istenélményekről beszélgettünk.

– Szükség van arra, hogy példával éljük meg a munka és pihenés ritmusát a hétköznapokban. Másrészről dolgozni, azt a feladatot végezni, amely lelkészi munka. De – úgy vélem – mindannyian érezzük, lelkiismeret-furdalás nélkül kell készülnünk az erre alkalmas időben a szolgálatainkra, találkozni a gyülekezet tagjaival és figyelni rájuk; imádkozó szívvel élni, nem a feladatok generálta stresszben.